Gazdaságkutatók a következő esztendőről

Bár makrogazdasági tekintetben a jövő év nem lesz olyan kedvező mint az idei, a lakosság
szempontjából javulás várható - így vélekedik több gazdaságkutató is. A Magyar Közgazdasági
Társaság keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésén a gazdaságkutatók 2001-re, a kormányzati
előrejelzéssel ellentétben, a bruttó hazai össztermék (GDP) ideitől elmaradó gyarapodását várják.
Az idei évi 5-5,5 százalékos GDP-bővülés csupán a GKI Gazdaságkutató Rt. szerint lesz jellemző
jövőre, a vitaesten részt vevő másik négy gazdaságkutató ennél 0,2-0,3 százalékponttal alacsonyabb
növekedésre számít.

A kormányzat előrejelzéseitől ugyancsak eltérően ítélik meg a szakemberek a reálbérek alakulását is.
A Pénzügyminisztérium prognózisában szereplő 2,5-3 százalékos reálkereset-növekedés a
Kopint-Datorg Rt. elképzelése szerint 4,5 százalékot tesz majd ki, míg a Pénzügykutató Rt. és a
Budapest Bank 4,1, illetve 3,25 százalékos emelkedéssel számol. Petschnig Mária Zita, a
Pénzügykutató Rt. szakembere a kedvezően alakuló reálkeresetek egyik okaként a mérséklődő
olajár és a dollár-euró közötti árfolyam alakulásának köszönhető inflációcsökkenést említette: a
kormány idei évihez hasonlóan alacsony, 5-7 százalékos fogyasztói árindex-növekedése ugyan nem
prognosztizálható jövőre, de az infláció 8,5 százaléknál semmiképp sem lesz magasabb 2001-ben -
hangsúlyozta Petschnig Mária Zita.

A Kopint-Datorg Rt.-től Oblath Gábor úgy véli, hogy mindössze 50 százalékban tulajdonítható a
magas olajáraknak és az agrárárak növekedésének az, hogy infláció a 2000. évi kormányzati
inflációs-becslésnél mintegy 4 százalékponttal magasabb lesz az idén. Oblath Gábor szerint az
előrejelzés irreális volt. A folyó fizetési mérleg várható alakulásáról Bihari Péter, a Budapest Bank
szakértője kifejtette: a deficit az idei évi 1,7 milliárd dollárról előre láthatólag 2,5 milliárd dollárra nő
jövőre. Ennek oka a növekedés belső tényezőinek változásában keresendő. Az idei évvel ellentétben
nem érvényesül majd az export húzó hatása, míg a bér- és jövedelemkiáramlás és a lakossági
fogyasztás növekedése fennmarad, mint a deficitet növelő tényező - mutatott rá Bihari Péter.