Az elmúlt években számos nyugat-európai nagyvárosban igyekeztek korlátozni az autóhasználatot és Budapesten is vannak, voltak hasonló törekvések. Elég csak a forgalom elől elzárt belvárosi részekre, a buszsávok megszaporodására vagy a hamarosan induló közbringa-rendszerre gondolni, amelyekkel – a még közel sem elégséges – de egyre hosszabb kerékpárút-hálózaton lehet majd közlekedni. (Hogy kinek is éri meg a Bubi, azzal egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.) A nagyvárosok zsúfoltságára és a forgalmi dugókra válaszul egyre-másra jelennek meg azok a megoldások, amelyekkel saját tulajdonú autó hiányában sem kell lemondanunk a motorizáltságról, ráadásul még a "gatyánk sem megy rá".
Megnéztük, hogy milyen lehetőségei vannak azoknak, akik az új autó hatalmas értékvesztését, a használt kocsik tetemes szervizszámláit, a biztosítási és parkolási díjakat inkább alternatív autós közlekedési formákra fordítanák. Előrebocsátjuk, hogy ezek a megoldások csak azok számára lehetnek anyagilag előnyösek, akik nem használják napi szinten autójukat, vagy nem tesznek meg rendszeresen nagyobb távolságokat. A kocsin akkor tudunk sokat bukni ugyanis, ha nem használjuk, hiszen az idő akkor is múlik, az anyagok fáradnak, garanciális javítások pedig még így is esedékesek lesznek.
Városon belül
A nagyvárosi autós közlekedés éppen a reneszánszát éli: hamarosan eldől, hogy az eddigi taxik helyett, ahol a viteldíjban messze nem csak a sofőr költségeit és nyereségét fizettük meg, hanem a nagy taxivállalatok és közvetítők profitját is, elmozdul-e az olcsóbb és rugalmasabb megoldások felé. Mi is több cikkben foglalkoztunk már az Uberrel, amely miután több európai nagyvárosban felkavarta az állóvizet, hamarosan Budapestre is megérkezhet. A saját bevallásuk szerint 40 százalékkal alacsonyabb díjakat ráadásul meg is oszthatjuk másokkal, amely még a hazai pénztárcának is igen baráti összegeket eredményezhet.
Persze nem csak az Uber próbálkozik hasonló üzleti modellel. A német központú WunderCar már működik Budapesten, és hivatalos Facebook oldaluk szerint 4500 forintért kivisznek a belvárosból a Ferihegyi Repülőtérre is.
Bevásárlás, rokonlátogatás
A nagybevásárlás, egy bútor elhozatala, vagy egy fél napos rokonlátogatás pont azon pár órás utak közé tartozik, amelyre taxit hívni kényelmetlen és aránytalanul drága, autót bérelni pedig túl macerás, és feleslegesen fizetjük ki még az egy napos díjat is. Pont erre való a CarSharing, amely Nyugat-Európában széles magán-használói körrel rendelkezik, Magyarországon pedig most bontogatja a szárnyait, azt is elsősorban a cégek körében. Pedig azoknál a belvárosi újautó-tulajdonosoknál, akik évi 8-10 ezer kilométernél nem mennek többet, már anyagilag megérné lemondani a saját gépkocsiról – mondta az mfor.hu-nak Sződi János, az autóbérlés mellett CarSharing szolgáltatást is nyújtó Avalon Car(e) Services Kft. ügyvezető igazgatója.
A szolgáltatás használata ráadásul nem is mondható túl bonyolultnak. A regisztrációt követően kapunk egy kártyát, amivel előzetes online foglalás után hozzáférünk a cég különböző autóihoz, a kisautótól a 9 személyes kisbuszig. Persze eltérő díjazás fejében. A nagy különbség a bérléshez képest, hogy itt órára és futott kilométerre fizetünk. Sződi János elmondta, hogy a leggyakrabban 3 órás, 30 kilométeres utakra kiskategóriás autókat vesznek igénybe az emberek, amelynek díja az üzemanyagköltséggel együtt 3510 forint. Ennyibe belefér egy bevásárlás egy Budapest melletti hipermarketben, de még a lapra szerelt bútorok megvétele és hazavitele is.
Az autókat jelenleg egy fix bázison lehet felvenni és leadni, de jövő hónaptól ez további 5 ponttal bővül a VII. és a VI. kerületben. Később a kereslet függvényében 200-300 méterenként lesznek CarSharing pontok és más városrészeket is elér majd a hálózat. Itt tényleg attól függ a fejlődés, hogy a környéken lakók és az ott működő cégek milyen intenzitással kezdik el használni a kocsikat. Arról nem is beszélve, hogy milyen lehetőségek rejlenének a rendszerben ha végre Budapesten is megszaporodnának az elektromos autók töltésére alkalmas pontok.
A kezdeti tapasztalatok szerint egy átlagos magán-ügyfél közel 15 ezer forintot fizet a szolgáltatás igénybevételéért havonta. Németországban, ahol a CarSharingnek nagyobb hagyománya van, 23 euró (közel 7200 forint) az átlagos számla. Ráadásul, akik rendszeresen használják a szolgáltatást, igyekszenek optimalizálni az autóhasználatot – hiszen annak arányában fizetnek – a korábbi 5 ezer kilométeres futást 800-ra voltak képesek leszorítani. Nyugat-Európában sokan a második autójukat váltották ki egy CarSharing regisztrációval.
Az optimalizáció a céges flottákon is meglátszik, ugyanis azok a vállalatok, akik saját „rohangálós” autóikat váltották ki a szolgáltatással, 10 autó helyett 5-6 darabbal is el tudták látni ugyanazokat a feladatokat.
Hosszabb utakra
A hétvégi vagy akár 1-2 hetes nyaralásokra marad az autóbérlés, amely bár nagy mértékben megdobja az útiköltségeket, nem szabad elfelejteni, hogy az újabb autók gigászi értékvesztése vagy az öregebb járgányok szervizköltsége bőven pótolni fog minket. A bérlés nagy előnye továbbá, hogy pontosan akkor és olyan karosszériájú autót hozunk el, amilyenre szükségünk van.
A történet azonban itt sem ér véget, hiszen hála az internet elterjedésének ma már könnyen megosztatjuk költségeinket a telekocsi-rendszerekkel. Persze ennek is megvan a kényelmetlen oldala és nem biztos, hogy a nyaralásra megpakolt autónkban lesz hely még egy utasnak, de optimális esetben jópár ezressel beljebb leszünk egy hosszabb úton is. Az online telekocsi piacon már most több szereplő versenyez: a teljesség igénye nélkül ott az Oszkár, az Autohop vagy az Autosztunk.
Autóvásárlás előtt pedig érdemes összeírni, hogy mikor és milyen távolságokra fogjuk azt használni és milyen költségeink jelentkeznek akkor is, ha csak az utcán parkolunk. Évi 8-10 ezer kilométer alatt ugyanis nagy az esély rá, hogy jobban járunk, ha a pénzünket a fenti három megoldások valamelyikére költjük.
Szász Péter
mfor.hu
