|
|
Magyarországon a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-ben elérte a GDP nyolc százalékát. Külső egyensúlyi pozíciónk némileg javult az előző évihez képest, Európai Uniós tagországokkal összevetve azonban továbbra is rendkívül magasnak számít a passzívum. A 25 tagállam közül Lettország, Észtország és Portugália fizetési mérlege magasabb. Devizapozíciónk változása az áruforgalom átmeneti javulásával, és a jövedelmek egyenlegének romlásával jellemezhető.
2005-ben a külkereskedelmi áruforgalom kedvezően alakult: a kivitel növekedési üteme meghaladta a behozatal bővülését. Az import korábbi éveknél visszafogottabb indexe azonban csak átmeneti, hiszen erőteljes volt az egyszeri bázishatás, azaz az uniós csatlakozás miatt megugró "készletfeltölési" import-növekmény "torzította" az adatokat.
A hazánkba áramló közvetlen tőkebefektetések illetve rövid lejáratú portfolióbefektetések után kivont jövedelem 660 millió euróval nőtt 2005-ben, azaz ennyivel rontotta a folyó fizetési mérleget. A magas kamatszinthez tartozó jövedelem mellett a külföldi részesedések után elért osztalék kivonása is emelkedett. Rontotta az egyenleget, hogy az államháztartásnak lassan emelkedett a kamatfizetési kötelezettsége is.
A folyó mérleg finanszírozása alapvetően három tételből adódhat: nem adóssággeneráló tételekből (működőtőke-befektetések), adóssággeneráló tételekből (rövid lejáratú, mobil befektetések) valamint a devizatartalékok változásából. A hiány finanszírozásában az elmúlt években jól láthatóan csökkent a nem adóssággeneráló tételek aránya, az adóssággeneráló tételek javára. Míg a 90-es évek közepén a GDP 10 százaléka volt ilyen "stabil pillér", addig 2000-et követően ez az arány 5 százalék alá csökkent, 2005-ben pedig már 1-2 százalék volt.
A külső egyensúly romlása az államháztartási hiány növekedéséhez köthető. A belső megtakarítások hiányában, a háztartások alacsony megtakarítási rátája mellett a költségvetés növekvő forrás-igénye "automatikusan" rontotta a fizetési mérleget, növelte a külső forrásbevonást. Az államháztartási hiány csökkentésén keresztül a folyó hiány mérséklése lenne kívánatos egy sikeres stabilizációhoz.
Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
