3p

Az elmúlt időszakban a szakemberek sokat foglalkoztak az ország eladósodottságával, a választások idején a politikusok előszeretettel kezdeményeztek számháborút az államadósság mértékéről. Az Ecostat elemzése szerint a fizetési mérleg kérdése a fentiekhez hasonló súlyú, a hiányt tekintve pedig az EU egyik legrosszabbul álló gazdasága a magyar. Az mfor.hu Hét Diagramja sorozata ezúttal a folyó fizetési mérleget vizsgálja.

Magyarországon a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-ben elérte a GDP nyolc százalékát. Külső egyensúlyi pozíciónk némileg javult az előző évihez képest, Európai Uniós tagországokkal összevetve azonban továbbra is rendkívül magasnak számít a passzívum. A 25 tagállam közül Lettország, Észtország és Portugália fizetési mérlege magasabb. Devizapozíciónk változása az áruforgalom átmeneti javulásával, és a jövedelmek egyenlegének romlásával jellemezhető.

2005-ben a külkereskedelmi áruforgalom kedvezően alakult: a kivitel növekedési üteme meghaladta a behozatal bővülését. Az import korábbi éveknél visszafogottabb indexe azonban csak átmeneti, hiszen erőteljes volt az egyszeri bázishatás, azaz az uniós csatlakozás miatt megugró "készletfeltölési" import-növekmény "torzította" az adatokat.

A hazánkba áramló közvetlen tőkebefektetések illetve rövid lejáratú portfolióbefektetések után kivont jövedelem 660 millió euróval nőtt 2005-ben, azaz ennyivel rontotta a folyó fizetési mérleget. A magas kamatszinthez tartozó jövedelem mellett a külföldi részesedések után elért osztalék kivonása is emelkedett. Rontotta az egyenleget, hogy az államháztartásnak lassan emelkedett a kamatfizetési kötelezettsége is.

A folyó mérleg finanszírozása alapvetően három tételből adódhat: nem adóssággeneráló tételekből (működőtőke-befektetések), adóssággeneráló tételekből (rövid lejáratú, mobil befektetések) valamint a devizatartalékok változásából. A hiány finanszírozásában az elmúlt években jól láthatóan csökkent a nem adóssággeneráló tételek aránya, az adóssággeneráló tételek javára. Míg a 90-es évek közepén a GDP 10 százaléka volt ilyen "stabil pillér", addig 2000-et követően ez az arány 5 százalék alá csökkent, 2005-ben pedig már 1-2 százalék volt.

A külső egyensúly romlása az államháztartási hiány növekedéséhez köthető. A belső megtakarítások hiányában, a háztartások alacsony megtakarítási rátája mellett a költségvetés növekvő forrás-igénye "automatikusan" rontotta a fizetési mérleget, növelte a külső forrásbevonást. Az államháztartási hiány csökkentésén keresztül a folyó hiány mérséklése lenne kívánatos egy sikeres stabilizációhoz.

Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!