Bolla Szilárd kiemelte: a magyar járműipar adja az ipari termelés csaknem negyedét, és ezt mindössze 672 cég állítja elő. Ezt követi a gépgyártás közel 23 százalékkal, és az elektronikaipar 15 százalékkal, de ezekben az alágazatokban ötezres nagyságrendű a cégek száma.
Elmondta, a járműgyártás hozzáadott értéke a GDP-hez 2009 és 2014 között a V4-ek közül Magyarországon nőtt a legjobban, majdnem 150 százalékkal, 3 százalékról 4,6 százalékra. Nincs még egy ország, ahol a növekmény ilyen magas lenne - húzta alá. Hozzátette: 2009 és 2014 között az ágazat 55 ezer új munkahelyet teremtett Magyarországon, Csehországban 53 ezret, Lengyelországban 30 ezret, Szlovákiában 20 ezret.
Az autóipar segítette leginkább Magyarországot a válság utáni években - hangsúlyozta. Elmondta, Magyarországon évente 250 ezer autót gyártanak, de a gyártott autók darabszámában megelőzi az országot Csehország, Szlovákia és Lengyelország is. Ennek az az üzenete, hogy még mindig van növekedési lehetőség a piacon, nemcsak darabszámban, hanem a hozzáadott értékben is - összegezte.
Arra a kérdésre, hogy a HIPA mit kínál a beszállító cégeknek, elmondta: ahogy a gyártás profilja, úgy a befektetésösztönzés módszere is megváltozott. Az ágazat szereplői elsősorban a gyorsaságot, a rugalmasságot, és a szakképzett munkaerőt helyezik előtérbe a tárgyalásokon.
Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kérdésre válaszolva elismerte, hogy nehéz megfelelő munkaerőt találni, amire részben megoldást jelent a duális képzés. Meg kell találni a megoldást, hogy ne menjenek külföldre a fiatalok. A másik problémának azt nevezte, hogy a képzett munkaerő nem ott van, ahol a cégek. A kormány lakhatási támogatásokkal, utazási támogatással próbál segíteni, de a magyar munkaerő nem mobil - mondta.
Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) főtitkára arról beszélt, hogy tagvállalataik évente több mint kétmilliárd eurót fektettek be Magyarországon, ahová nem összeszerelési tevékenységüket hozták, hanem egyre több kutatás-fejlesztést (k+f) is. Magyarország előrelépett az értékláncon, 400-500 fős kutatás-fejlesztési bázissal van jelen Magyarországon a világ több vezető vállalata, egyebek között a Continental, Thyssen Krupp, vagy a Bosch.
A járműgyártók termelése megelőzi az összes iparágat, ami jelenleg nyolcszor nagyobb mint a gyógyszergyártás. Termelési értéke 6500 milliárd forint volt tavaly, míg a gyógyszergyártásé 765 milliárd forintot tett ki - emelte ki.
MTI
