Ezzel szemben Nyugat-Európában a jog elismeri a meghosszabbított tulajdonjog fenntartásának intézményét, vagyis ilyen esetben a továbbértékesített áruból befolyó pénzösszeg kedvezményezettje a fennálló követelés erejéig az eredeti tulajdonos lesz. A hazai jogrendben ez olyannyira nem létezik, hogy a felszámolási eljárás esetén például a tulajdonjog csak a raktárban lévő árukészletre értelmezhető. A biztosíték kikötésének másik korlátja, hogy a hazai bírói gyakorlatban kétséges a jövőbeni követelés engedményezése: nem lehet tudni kivel szemben, és mekkora összeg áll fenn.
A hitelező jog szerinti lehetőségei eddig terjednek. És valljuk be, a címben megfogalmazott kérdésre nem túl optimista a válasz. Egy biztos. A gyors cselekvés, és az adósról beszerzett korrekt információk kulcs tényezők a pénz behajthatóságában. Hiszen a hitelezőnek semmi más lehetősége nincs, mint sarokba szorítani az adóst úgy, hogy az kénytelen legyen fizetni. És, hogy a jogos követelések behajthatósága nem csak Magyarországon problémás, azt mutatja, hogy az EU is most próbálja kialakítani a késedelmes, illetve nem fizetések egységes szankciórendszerét.
Ha nem fizet a vevő
Több mint tizenkét éve piacgazdaságban élünk, mégis, az egyik kulturális elmaradottságunk a fizetési morál. Sokan sportot űznek belőle, hogy tartozzanak a szállítóiknak. Hogyan lehet ez ellen védekezni?
