Közbeszerzés: folyamatos az állami pénzek csapolása
A közbeszerzési pályázatok esetében mindennaposak a kartellezések, jelentette ki az mfor.hu-nak egy, a neve elhallgatását kérő forrás. Azon építőipari cégek, akik rendelkeznek a közbeszerzésre alkalmas jogosítványokkal, óriási állami megrendelésekhez juthatnak hozzá, s ezzel nagyot kaszálhatnak. Az állami építőipari közbeszerzési eljárások során a nyertes pályázót - az esetek nyolcvan százalékában - már jóval az eredményhirdetés előtt kiválasztják, tette hozzá forrásunk.
A tender során a cégek megegyeznek arról, ki nyeri majd a pályázatot, sőt, azt is tudják manipulálni, mennyiért nyerjék meg azt. A trükk pofon egyszerű: a cégek "lezsírozzák" egymás között az üzletet, azaz megbeszélik, ki mennyiért teszi meg ajánlatát. Mivel az ilyen közbeszerzések során az egyik legfőbb szempont a ráfordítási költség, ezért bármilyen magas árakat lehet szabni az építkezéseknek.
A nyertes természetesen az lesz, aki a legalacsonyabb áron vállalja a megvalósítást. A többiek mintegy asszisztálva az első helyhez, túlárazzák pályázatukat, ezzel segítve, hogy az egyébként is drágán készülő építkezések még drágábban készüljenek el. A nyertes cég természetesen juttat a közösen "megtermelt" állami pénzből az őt segítő néhány vállalatnak is.
Azonban a kartellezés itt még nincs lezárva, mivel a milliárdos állami megrendelések kézről-kézre járnak, így minden cégre sor kerül. Ez egyfajta piramisjáték, igaz, a cégeknek a közbeszerzési státuszt elérni nem könnyű. Viszont ha sikerül, akkor az állam kifogyhatatlan kasszáit lehet csapolni, tehát üzleti szempontból megéri, tette hozzá informátorunk.
A pályázatok értéke attól is függ, kinek mennyit kell "lejattolni" belőle annak érdekében, hogy minden "flottul" működjön. A tender megvalósítási költségébe tehát bekalkulálják a különböző "segítőknek" szánt összeget is. Az építkezések többek közt azért ennyire drágák, mert túl sok szereplő érintett az ügyekben: a nagy cégek kapják a megrendeléseket, amelyeket kiadnak kisebb társaságoknak, akik ugyanígy tesznek, és így végül a negyedik vagy ötödik kisvállalkozás fogja megvalósítani a beruházást. A kisebb cégek ugyanis nem rendelkeznek azokkal a szükséges referenciákkal, jogosítványokkal és hatósági engedélyekkel, melyek segítségével indulni tudnának a közbeszerzéseken, summázta véleményét forrásunk.
A nem közbeszerzési pályázatok esetében a helyzet még rosszabb: a munkaleosztás (alvállalkozások közreműködésével) ebben a szektorban is ugyanúgy része a mindennapoknak, mint a közbeszerzési tenderezésen. Itt azonban nagyobbak a buktatók, mivel az alvállalkozók kifizetése az utóbbi időben vagy részben vagy egyáltalán nem történik meg.
A fővállalkozó az áron alul elvállalt munkát kiadja alvállalkozóknak, akik elvégzik azt, majd kifizetik nekik a szerződésben megjelölt összeg 60-70 százalékát. Ezután a fővállalkozó csődöt jelent, az alvállalkozó pedig soha nem kapja meg a pénzét, véli a lapunknak nyilatkozó informátor.
Tunyogi Henrik
Hazai kartellbotrányok: csapolják az állami pénzeket
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a szolgáltatások piacán kialakuló verseny korlátozása, a díjszabás egységesítése mind versenyellenes tevékenységnek számít, és mint ilyen, büntetendő. A közbeszerzési pályázatoknál mindennaposak a kartellezések, folyamatos az állami pénzek csapolása, derül ki az mfor.hu körképéből.
