"Budapest legfőbb riválisának az észak-európai turisták körében Bécset és Prágát tekinthetjük" - mondta Kiss Kornélia, a Magyar Turizmus Zrt. kutatási igazgatója a szervezet október 4-i rendezvényén.
Hátrányaink között említhető, hogy az északiak viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek hazánkról. Magyarországról általában Budapestre és a gulyásra asszociálnak, míg a vonzerőink között említik kulturális értékeinket és vendégszeretetünket. A gasztronómiát, a természetet és a klímát azonban már mérsékelten dicsérik. A szolgáltatások színvonala, az ár/érték arány, a termál- és gyógyvizek, valamint a Balaton pedig még kevésbé tűnik számukra vonzónak. Országunkat emellett kevésbé gondolják modernnek, fiatalosnak és divatosnak. Mindezekkel együtt egy felmérés megkérdezettjei úgy vélték, hogy pozitív meglepetések érhetik a Magyarországra látogatókat. Ugyanakkor tény, hogy egyik észak-európai államban sem tekintik első számú célországnak hazánkat.
Tavaly egyébként közel 700 ezer vendégéjszakát töltöttek el az említett nemzetek turistái a hazai kereskedelmi szálláshelyeken. Ebből 263 ezer dán, 138 ezer finn, 93 ezer norvég és 184 ezer svéd vendégéjszakát regisztráltak. Az utóbbiak közül főként szállodákban szálltak meg a turisták, míg a dánok jelentős hányada (49 %) inkább kempingjeinket választotta. Ők leginkább júliusban keresték fel országunkat, míg a finn, a norvég és a svéd utazók az őszi időszakot preferálták. Hazánk legnépszerűbb célpontja a kempingek tekintetében a Balaton volt, míg a városlátogató turisták Budapestet és környékét részesítették előnyben.
Az utazási motivációk között az üzleti turizmust is érdemes megemlíteni. A dánok és a svédek 12,4 százaléka, míg a finnek közel egynegyede ebből a célból utazott tavaly Magyarországra.
