Az újság tudósítása szerint a magyarországi, illetve a kárpátaljai határ menti városok bevásárlóközpontjai elsősorban a karácsonyi akciós árakkal és a jobb minőségű termékekkel vonzzák a romániai vásárlókat.
Az újság emlékeztet arra, hogy a mostanihoz hasonló, Magyarországra irányuló vásárlódömping jobbára csak a nyolcvanas években volt tapasztalható, amikor a romániai áruínség miatt Erdélyből Magyarországra volt kénytelen átjárni a lakosság.
A Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követő időszakban a magyarok jártak át Erdélybe vásárolni, mivel itt elsősorban a ruha és a lábbeli ára volt kifizethetőbb, mára viszont a bevásárlóturizmus ismét felvette a rendszerváltás előtti irányzatot, olvasható a lapban.
Noha az erdélyi városokban az elmúlt években gomba módra szaporodtak a hiper- és szupermarketek, ezek ünnepek idején sem hirdetnek meg jelentős árleszállítást.
Ezzel szemben a magyarországi bevásárlóközpontok sok esetben ötven-, sőt hetvenszázalékos árengedményt hirdetnek, így az erdélyieknek az üzemanyagköltséggel együtt is megéri a határ túloldalán vásárolni.
Ciprian Gaic, a Temes megyei határőrség szóvivője szerint az elmúlt időszakban megsokszorozódott, és határátkelőnként meghaladja a napi négyezret azoknak a bánsági románoknak a száma, akik Szegedre vagy Békéscsabára járnak át vásárolni.
Az észak-erdélyiek számára már Ukrajna is célországnak számít, hiszen ott is bő választék várja a vásárlókat. Kiss Mihály, a halmi román–ukrán határátkelő vámparancsnoka a lapnak elmondta: 2-3 óráról az utóbbi napokban 6-7 órára növekedett a várakozási idő a határnál.
