A héten döntenek Koppenhágában a 2016-os olimpia helyszínéről, ennek kapcsán amerikai szakemberek úgy vélekednek, hogy Chicago számára komoly pénzügyi nehézségeket okozhatna, ha megkapnák a rendezést - írja a CNN internetes oldala. A megkérdezett közgazdászok szerint szinte minden város számára veszteséges egy olimpia megrendezése, nehéz kihozni pozitívra a mérleget.
Tokió, Madrid és Rio de Janeiro mellett még Chicago pályázik a 2016-os olimpia megrendezésére, a pályázatokról a héten várható döntés. Az érintett városok igyekeznek minden befolyásukat latba vetni a győzelem érdekében, Chicago mellett például személyesen Barack Obama amerikai elnök kampányol. Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy olimpia megrendezése komoly összeggel terhelné meg a város kasszáját, sokak szerint korábban alulbecsülték a költségeket.
Nem lehet nyereségesen megrendezni
A chicagói szervezők hivatalos becslése szerint a városnak 3,8 milliárd dollárba (mintegy 700 milliárd forint) kerülne egy olimpia megrendezése, ebben már benne van egy 450 millió dolláros elkülönített alap az előre nem látható költségekre. A város vezetői még szeptember elején döntöttek arról, minden pénzügyi támogatást megadnak annak érdekében, hogy megrendezhessék az olimpiát.
Robert Livingstone, a GamesBids.com oldal vezetője szerint azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy korábban szinte minden rendező város túllépte az előzetesen kalkulált büdzsét. "Egy olimpia megrendezése sokkal drágább, mint azt előzetesen gondoljuk. Minden rendező város veszteségesen szokott kiszállni belőle, az olimpia megrendezése nem egy nyereséges vállalkozás" - vélekedik a szakember.
Livingstone a CNN kérdésére külön kiemelte, hogy csak a pályázás költsége körülbelül 100 millió dollár (mintegy 18,4 milliárd forint), amit akkor is ki kell fizetni, ha nem nyer a város.
Az olimpia támogatói általában azzal szoktak érvelni, hogy a játékok miatti nagy médiafigyelem jelentős bevételeket hozhat a városnak, felvirágoztathatja a környék gazdaságát. Livingstone szerint azonban ezeket az áttételes hatásokat nagyon nehéz megbecsülni, ezért ezekre támaszkodni sem szabadna.
A chicagói szervezőbizottság szóvivője viszont azt emelte ki, hogy az ő 3,8 milliárdos költségvetésükben szereplő számok alapján abszolút megvalósítható az olimpia. Szerinte elsősorban annak köszönhető, hogy ilyen "olcsó" lenne a rendezés, mivel a város már most is jól ellátott infrastruktúrával, és a tervezett helyszínek egy része már korábban megépült.
Városonként eltérőek a költségek
Egy olimpiarendezés költségei minden város esetében mások, hiszen sok múlik azon, hogy az adott helyszín milyen infrastruktúrával rendelkezik, mennyi sportlétesítményt, metróvonalat, szállodát, repülőteret kell pluszban építeni. 2004-ben Athén esetében például 8,5 milliárd dollárt költöttek a játékokra, ebből 5,8 milliárd csak ezekre az infrastrukturális beruházásokra ment el.
Emellett minden városnak el kell döntenie azt is, hogy mit tart szem előtt. A tavalyi pekingi olimpia előtt például a kínaiak a becslések szerint 40 milliárd dollárt költöttek infrastrukturára, mivel számukra az volt a fontos, hogy a város presztízsét is emelje az olimpia. Ezzel szemben a görögök 2004-ben megpróbálták minél kevesebb pénzből kihozni a rendezést.
Pekingben például a kultikus Madárfészek Stadiont az olimpia után bevásárlóközponttá alakították. Andrew Zimbalist közgazdász szerint fennáll a veszélye, hogy a drága létesítmények az olimpia után kihasználatlanok lesznek, azonban Peking elérte a célját: bebizonyította a világnak, hogy számolni kell vele.
Szakemberek szerint ha Chicago elnyeri a rendezést, akkor ott nem kell a kínaihoz hasonló pompára számítani, ugyanis a városban a spórolás az elsődleges. "Chicago kiváló megítéléssel rendelkezik, nincs szüksége arra, mint Pekingnek, hogy a presztízsét emelje az olimpián keresztül" - vélekedik Mark Rosentraub, a Michigan Egyetem professzora.
A szakember szerint az amerikai város nagy előnye, hogy csak minimális infrastruktúrát kell kiépíteni, ha elnyeri az olimpia megrendezését. Rosentraub szerint Los Angeles és Atlanta korábbi példája mutatja, hogy nyereségesen is lehet olimpiát rendezni, ezt kéne követni Chicagónak is.
Nálunk az üzleti világ fogna össze
Itthon először a Fidesz-kormány idején vetődött fel az ötlet, hogy olimpiát kéne rendezni Budapesten, majd a 2002-es kormányváltással ez is lekerült a napirendről. Utána viszont létrejött a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM), mely jelenleg is működik, ennek keretében üzletemberek fogtak össze annak érdekében, hogy hazánkba hozzák az ötkarikás játékokat.
"Évtizedekig tart a fejlődés egy olimpia megrendezése után" - mondta még 2006-ban Demján Sándor, a TriGranit elnöke egy esetleges budapesti olimpia kapcsán. Emlékeztetett, hogy Japán felemelkedésében is óriási szerepet játszottak az ötkarikás játékok. A sikeres pályázáshoz ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztéseken keresztül vezet az út, a magyarországi befektetési körülményeken pedig jócskán van mit javítani. Az üzletember a legnagyobb csődnek Budapest közlekedését nevezte.
Még 2002-ben készült egy tanulmány, mely 4600 milliárd forintra becsülte egy budapesti olimpia költségeit, ebből közvetlenül a játékokhoz kapcsolódó költségek 850 milliárdot tennének ki.
A tanulmányt 2006-ban aktualizálták, akkor 5172 milliárdos teljes költséggel számoltak 518 milliárdos rendezési kiadások mellett.
A BOM szerint ezt a pénzt elsősorban az üzleti szféra tudná előteremteni, illetve a szakemberek úgy vélik, hogy jelenleg is megvan ez a pénz, csak rosszul költik el.
Beke Károly
