Politika és üzletkötés
A magyar miniszterelnököt üzletemberek népes küldöttsége kísérte el kínai útjára. Az ilyen magas szintű találkozók megalapozzák-e a későbbi üzletkötést? Fontosnak tartja-e bármely szempontból, hogy hasonló alkalmakkor Ön is ott legyen cége képviseletében a tűz közelében?
Hernádi Zsolt:
Kína rövid távon nem szerepel a MOL terjeszkedési célpontjai között. Általánosságban véve a válasz "igen": a jó kormányzati kapcsolatoknak pozitív hatásuk van az üzlet fejlődésére, több információ áll rendelkezésre, kisebb valószínűséggel szembesülnek magyar cégek jogi vagy szabályozási kockázatokkal.
A gazdaságdiplomácia sokáig messze nem használta ki a kormányzati kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Számos nagy nyugat-európai ország diplomáciája természetes feladatának tekinti az ország cégeinek, üzleti érdekeinek képviseletét, a potenciális exportőrök vagy befektetők kiszolgálását.
Nagyon örvendetes, ha a politikai döntéshozók növelni akarják a gazdaságdiplomácia súlyát. Természetesen arra számítunk, hogy ennek előnyeit a MOL is élvezheti majd.
Jaksity György:
Ezek fontos gazdaságdiplomáciai lépések, amelyek ritkán múlnak el kézzelfogható eredmény nélkül.
Ugyanakkor a lényeg nem ezeken a ceremóniákon van, hanem a megfelelő gazdaságpolitikán, a kedvező kereskedelmi környezeten, az állam befektetéseket és kereskedelmet ösztönző (nem támogató!) lépésein és politikáján, illetve az üzletemberek leleményességén, szorgalmán, valamint a jó versenyképes termékeken. A mi cégünk egyelőre semmilyen lényegi direkt kínai kitettséggel nem rendelkezik.
Kürti Sándor:
A gazdaság számára ez a tevékenység a politikusoktól elvárható lehető leghasznosabb. Persze e tevékenység mögötti tartalom a lényeges, de ebben a politikusi sikertelenségi dömpingben már magát a cselekedetet is nagyra értékelem.
Szeretném, ha kollégáim is részesei lennének az ilyen utaknak, és politikusaink sikere kifejeződne a sikeres üzletkötésekben is.
Molnár Ferenc:
Egy ilyen magas szintű tárgyalódelegációban való részvétel feltétlenül
jó kiindulási pontot, alapot adhat az üzleti kapcsolatok fejlesztésére.
Különösen az olyan országokban, ahol javarészt az állam határozza meg a
gazdasági prioritásokat, és annak jóváhagyása, ellenőrzése mellett
köthetőek meg a multinacionális vállalatok számára kiemelt fontossággal
bíró üzleti megállapodások. Egy ilyen delegációban való részvétel tehát jó "startot" jelent, de ezt követően már a tárgyaló felektől függ az üzlet sikere.
A "tűz közelébe" kerülni a Kínához hasonló fejlődő országok piacán a leghatékonyabban kormányzati támogatással lehet. Ez nemcsak a vállalatok, de az ország egészének is érdeke, hiszen az exportált áruk és szolgáltatások Magyarországon teremtenek új munkahelyeket, a vállalatok pedig Magyarországon fizetnek adót.
Kína nagyon fontos piac szinte minden ország és nagy nemzetközi vállalat számára, de alapvető gazdasági prioritás kell legyen számunkra az, hogy a két ország közötti kereskedelemben Kína exportfelvevő piacként jelenjen meg.
Wolff Vilmos:
Olyan országokban, ahol az állam ellenőrzése alatt tartja a nagyobb fejlesztési projekteket, és az állami-politikai vezetők áldása szükséges a megrendelések elnyeréséhez, ott a társaságok vezetőinek kötelessége a politikai kapcsolatrendszer ápolása. A másik oldalon azonban az állami-gazdasági vezetőknek is kötelessége ezeket a kapcsolatokat elősegíteniük.
Az "országlobbit" a nyugat-európai államokban is alkalmazzák, ha például az orosz vagy a kínai piacon szeretnének eredményeket elérni. Ez a közbenjárás azonban nemcsak az egyes cégek érdekeit szolgálja, hanem a lobbizó országnak is munkahelyeket őriz meg, és adóbevételét is növeli.
A lobbiutakon tehát az érintett országban már megtelepedett multinacionális vállalatokat is képviselni kell, hiszen e cégek gyakran többet fizetnek be az államkasszába, mint saját anyavállalatuknak. Egy ilyen felsővezetői látogatáson sok száz hazai munkahely biztonsága vagy megteremtési lehetősége is múlhat.
Az ALSTOM Power Hungária Rt. ebből a szempontból speciális helyzetben van, hiszen exporttevékenységek nagy részét - évente mintegy négy milliárd forintot - külföldi társvállalatain keresztül értékesíti. Amennyiben azonban külpiacokon egyedi exporttal jelennénk meg, akkor mi is igyekeznénk élni az ilyen utak kínálta lehetőségekkel.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyag:
Heti Hármas: Beck, Hónig, Lepsényi, Molnár
