A kormány egy ideje már futtatja a "Magyarország jobban teljesít" kommunikációs kampányát, melynek egyik pontja a hazai bérviszonyokra, elsősorban a minimálbérre vonatkozik. Mint ismert, idén a várható inflációt jóval meghaladó mértékű, 5,4 százalékos emelésről döntött a kabinet, így 98 ezer forint a kötelezően fizetendő munkabér, a garantált bérminimum pedig 108 ezer forintról 114 ezerre emelkedett. Mivel a rezsicsökkentés révén rekordalacsony, 3,1 százalékos lehet a kormány várakozása szerint a fogyasztói árindex mértéke, reálszinten az alacsony keresetűek emelkedést tapasztalhatnak 2013-ban.
33,3 százalékos bruttó minimálbér-emelés...
Ugyan a kormány kommunikációja arra fókuszál, hogy a 2010-es 73 500 forintról 24 500-zal, vagyis 33,3 százalékkal emelkedett a kötelezően fizetendő legkisebb bér, a dolgozók számára a ténylegesen hazavitt összeg az, ami érdekesebb lehet ennél. Éppen ezért megnéztük, hogy a bruttó bér kiemelkedő növekedésével szemben, a hazavitt, nettó összeg mennyivel lett több, és mindez az inflációval korrigálva ténylegesen mennyit is ér.
A második Orbán-kormány meglehetősen szokatlan helyzetbe került a minimálbérrel kapcsolatban. 2011-ben még 6,1 százalékkal 78 ezer forintra emelték, majd 2012-ben 19,2 százalékkal 93 ezer forintra. Minderre azért volt szükség, mert az adórendszer gyökeres átalakítása mellett döntöttek. Ez nemcsak azt jelentette, hogy bevezették az egykulcsos adót, melyen az adókulcs mérséklődése miatt mindenki nyert valamennyit, de az alacsony keresetűeknek igen sokat jelentő adójóváírás kivezetéséről is döntöttek.
A két változás eredője végül jelentősen megvágta a kevesebb bérért dolgozók nettó keresetét. Ezért, hogy a nettó bérek szinten maradjanak, szükséges volt a jelentős minimálbér-emelés, és a bérkompenzáció bevezetése, mellyel a munkáltatóknak kívánták enyhíteni a rendkívüli mértékű, kötelezően végrehajtandó emelés költségeit. Idén pedig a korábbi 93 ezer forintról 98 ezerre, vagyis 5,4 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér.
Az látható, hogy az emelés mértéke minden esetben jóval meghaladta az infláció mértékét, hiszen 2011-ben a 6,1 százalékos emelés mellett 3,9 százalékos volt a pénzromlás üteme, 2012-ben 19,2 százalékos emelés mellé 5,7-es fogyasztói árindex társult. Idén pedig az 5,4 százalékos bérnövekményt a kormány várakozásai alapján 3,1 százalékos infláció rombolhat majd.
... viszont csak 6,6 százalékos nettó növekedés
Ahogy azt már cikkünk elején említettük, a jelentős emelésekre alapvetően az adórendszer megváltozása miatt volt szükség. Ez pedig visszaigazolódik a nettó bérek alakulásában, hiszen annak növekedése igencsak elmarad a bruttó változásától 2010-es bázison.
Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ugyanis mindössze 6,6 százalékkal tud többet hazavinni a minimálbérért dolgozó, a bruttó 33,3 százalékos emelkedése ellenére. Nominálisan ez azt jelenti, hogy míg 2010-ben 60 253 forintból gazdálkodhattak havonta az érintettek, idén ez 64 190 forint - vagyis 3937 forint a növekmény.
Azt a 4000 forintot sem elérő pluszt azonban teljes mértékben elviszi a 2010 óta kialakult pénzromlás üteme. Ezen a bázison ugyanis átlagosan 13,2 százalékkal drágultak a termékek hazánkban.
Ez pedig azt jelenti, hogy hiába a 33,3 százalékos (24 500 forintos) emelése a minimálbérnek, hiába az ebből jutó csekély, 6,6 százalékos nettó növekedés, gyakorlatilag közel 6,5 százalékkal ér kevesebbet a minimálbér, mint 2010-ben.
Székely Sarolta
mfor.hu
