Mit kérdezzünk a szóbeli referencia-kérésnél? Tippek, fortélyok!
A korrekt referenciaadás egykori munkatársunkról megmutatja saját vezetői kvalitásunkat is, ezért érdemes időt szánni arra, hogy végiggondoljuk egykori kollégánk jellemzőit. Ne felejtsük el, mi is szívesen vesszük, ha korrekt és informatív referenciát kapunk, ha mi leszünk a kérdező szerepében.
Szóbeli referencia-kérés esetén, ha nem tudunk rögtön válaszolni, nyugodtan kérjünk időt az információk felelevenítésére, vagy tájékozódjunk az egykori kolléga közvetlen munkatársaitól.
A vezetők kevésbé, a HR-es munkatársak inkább tisztában vannak azzal, mit kell megtudniuk a jelöltről a referencia kérésekor. Bár az ajánlólevél legtöbbször önmagáért beszél, időnként szóbeli kiegészítésre szorul. Ebben az esetben jó, ha az ajánlólevelet író vezető elérhetősége szerepel a referencialevél végén.
A kérdések végiggondolása során persze az önéletrajzban feltüntetett és az interjú során elhangzott információk jelentik az alapot. A referencia célja tulajdonképpen a korábbi benyomások megerősítése, az erkölcsi megbízhatóság, a munkastílus és a szakmai tudás leinformálása. Bármily veszélyesen hangzik is mindez, a "messziről jött emberek" sem mondhatnak azt, amit akarnak. Persze az etikai szabályok figyelembevételével kell helyesen egyensúlyozni ebben a kényes szituációban.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a referenciaszemély - bármennyire segítőkész is - szubjektív és elfogult lehet. Tehát csak egy az információforrások közül, és így kell kezelni a kapott válaszokat is.
Krista Zita - Körösi Márta
Humánmanufaktúra
Emberi Erőforrás Tanácsadó Iroda
