Orbánék egyik kulcsfontossági kormányzati ígérete volt, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre, ráadásul ezt szerdai sajtótájékoztatóján újfent megismételte, kiemelve annak fontosságát. "Még ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is meg kell ezt csinálni" - hangsúlyozta. És persze ezzel egyúttal cél az is, hogy Magyarországon elérje az ötmillió főt a bérből élők, az adófizetők száma.
Ha a 2010. júniusi állapotot vesszük figyelembe, ez azt jelenti, hogy 2020-ig 4,748 millióra kellene emelkednie a foglalkoztatottak számának - ha a 15 és 64 éves korosztályt nézzük. Jelenleg 3,89 milliónál tartunk a legutóbbi, november hónapra vonatkozó statisztika szerint. Vagyis közel 2,5 év alatt 142 500-zal lett több munkalehetőség, ez a kitűzött cél 14,2 százalékát jelenti.
Mint látható, a foglalkoztatás az eltelt időszakban növekvő dinamikával bővül, ám ami ennek szerkezetét illeti, jelenleg nincs sok ok az örömre, hiszen az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetében eddig még csak visszaesés történt. 2011 év végén 5200, tavaly novemberben pedig (ez a legfrissebb adat) előző évhez képest 45 800 fővel maradt el az alkalmazásban állók létszáma. 2011 júniusában a kormány készített egy Nemzeti Munka Terv (NMT) névvel publikált tanulmányt, mely lényegében az egymillió új munkahely felé vezető utat mutatta be. Abban 2011-re közel 16 ezer, 2012-ben pedig közel 16 400 új munkahellyel számoltak. Látható tehát, hogy nemcsak számbeli, de előjelbeli eltérések is vannak a terv és a valóság között. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a nemzetközi környezet sem kedvezett a kormánynak az ígéret lendületesebb megvalósításában.
A foglalkoztatás bővülése egyelőre a közfoglalkoztatásnak köszönhető, ami egyébként összhangban van a kormány elképzelésével is, hiszen az NMT-ben egyértelműen felvállalták, hogy az első években a közmunka lesz a döntő az új munkahelyek teremtésében, a versenyszféra pedig csak később fog igazán beindulni. 2011 év végén az előző évinél éves átlagban közel 29 ezerrel volt kevesebb közmunkás, 2012-ben pedig már átlagosan 31 700 fővel voltak többen előző évhez képest. 2010-hez viszonyítva pedig tavaly novemberben 14 ezer fővel dolgoztak többen a közfoglalkoztatás keretén belül. Ez azonban csak a tizede a teljes, 142 ezres bővülésnek. Ahogy azt egy tavaly őszi cikkünkben bemutattuk, 2011-es bázison tényleg a közfoglalkoztatás, 2010-hez viszonyítva azonban az öt főnél kisebb vállalkozásoknak, az önfoglalkoztatóknak köszönhető a bővülés.
Az Orbán-kormány 2010-es programja szerint az egymillió új munkahely megteremtése érdekében elsősorban munkaerőigényes ágazatokra kell a hangsúlyt helyezni, így az építőiparra, a mezőgazdaságra és a turizmusra. Mivel a legfrissebb adatok ágazatokra bontva 2012 harmadik negyedévére vonatkoznak, 2010 azonos időszakával vetettük össze azokat. Ez alapján egyedül csak a szenvedő építőiparban nem sikerült növelni a foglalkoztatottságot: itt két év alatt 13 százalékos visszaesés következett be a foglalkoztatottak számában. Ezzel szemben viszont a mezőgazdaságban 16, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatában szerényebb, 8,7 százalékos foglalkoztatásbővülés következett be.
Összefoglalva: az egymillió új munkahelynek valamivel több mint tizede jött össze eddig köszönhetően a közfoglalkoztatásnak, valamint a mikrovállalkozásoknak, önfoglalkoztatóknak. A versenyszféra eddig még semmit nem tudott hozzátenni a munkahelyek számának növeléséhez, amit egy utolsó grafikonon szemléltetünk is.
Székely Sarolta
mfor.hu