2001. január 31. 11:00

Köznevetség tárgya lett volna húsz évvel ezelőtt az írógép egy igazgatói íróasztalon. Ma ugyanott a laptop presztízsértékű...

Fényre fókuszálva

A számítógépes munkahely egyik meghatározó eleme a monitor. Távolságát úgy célszerű - és ergonomikus - beállítani, hogy a képernyő az előtte ülő látóterében a középtől legfeljebb 35 fokon belül helyezkedjék el, a monitort pedig kissé lefelé kelljen nézni, hogy jól lássuk (vagyis a tengelye a szem vonalában lévő vízszintes - 0 fok - és mínusz 60 fok közé essen). A modern képernyők már vibrálástól mentesek, alacsony sugárzásúak (LR - Low Radiation), tehát általában feleslegessé teszik a korábban gyakori szűrőfeltéteket. Érzékeny szeműek számára kaphatók különböző védő- és szűrőszemüvegek, amelyek megelőzik a későbbi panaszokat.

Nagyon fontos a számítógépes munkahelyek megvilágítása. Az emberi szem automatikusan a látóterében lévő legfényesebb felületre fókuszálja az éleslátást. Ha ez nem a munka tárgya, akaratlagosan kell átirányítania a figyelmét, amely az első lazább alkalommal visszatér a legfényesebb felületre. Ezt a váltakozva ösztönös és akaratlagos alkalmazkodást az agy végzi, és ha gyakori, nagyon gyorsan elfárasztja a szenvedő alanyt (fejfájás stb.).

Fontos tényező a (fény-, szín-, forma-) kontraszthatás is, illetve a változások érzékelése. Ennek minimális szintje szükséges - hiszen az ember a különbségek elemzése során tudja egymástól megkülönböztetni a látvány elemeit -, a túl nagy kontraszthoz való állandó alkalmazkodás azonban hamar kifárasztja a szemet.

Mivel a számítógépes munkahelyek zöménél papíron lévő és képernyőn megjelenő információkkal felváltva kell dolgozni, célszerű, ha a kontrasztok hasonlóak. A saját fénykibocsátású képernyő legfeljebb 500 lux értékű általános megvilágítást igényel, a papíron folyó munkához minimum 700-800 lux kell. Ezt az ellentmondást a halványabb, szórt általános és erősebb helyi megvilágítás kombinációjával lehet feloldani. Nagyon vigyázni kell a közvetlenül a szembe jutó erős, kápráztató fényre (ilyen lehet a szemközti munkatárs elfordított lámpája), mert szinte megvakíthatja az embert.

A természetes fénynek szabályozhatónak kell lennie, mivel a túl erős fényben (ablakon betűző napfény vagy becsillanó szemközti ablak) nem látható tisztán a képernyő. Ezt általában állítható árnyékolókkal (külső-belső reluxák, elfordítható szalagfüggönyök stb.) oldják meg. A természetes fényt viszont mindenképpen be kell engedni, hiszen az emberek napközbeni aktivitása, közérzete nagyban függ a napjárás megszokott ritmusától.

A képernyő elhelyezésénél vigyázni kell arra, hogy nagy fénysűrűségű felület ne tükröződhessen vissza rajta, mert nagyon zavaró, és ami ezzel egyenértékű: fárasztó. A látási gondok egy részére a számítógépek és programjaik is kínálnak megoldásokat (szín- és formakontraszt-, fényerő-szabályozás, karakterméret beállítása, forgatható, billenthető képernyő stb.), de ezek csak apróbb korrekciókra elegendőek.
Az igazi megoldás: az átgondolt elhelyezés, a jól megtervezett világítás, a megfelelő monitormagasság.
(b. t.)

Megjelent a Piac és Profit újságban