3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Köznevetség tárgya lett volna húsz évvel ezelőtt az írógép egy igazgatói íróasztalon. Ma ugyanott a laptop presztízsértékű...

Fényre fókuszálva

A számítógépes munkahely egyik meghatározó eleme a monitor. Távolságát úgy célszerű - és ergonomikus - beállítani, hogy a képernyő az előtte ülő látóterében a középtől legfeljebb 35 fokon belül helyezkedjék el, a monitort pedig kissé lefelé kelljen nézni, hogy jól lássuk (vagyis a tengelye a szem vonalában lévő vízszintes - 0 fok - és mínusz 60 fok közé essen). A modern képernyők már vibrálástól mentesek, alacsony sugárzásúak (LR - Low Radiation), tehát általában feleslegessé teszik a korábban gyakori szűrőfeltéteket. Érzékeny szeműek számára kaphatók különböző védő- és szűrőszemüvegek, amelyek megelőzik a későbbi panaszokat.

Nagyon fontos a számítógépes munkahelyek megvilágítása. Az emberi szem automatikusan a látóterében lévő legfényesebb felületre fókuszálja az éleslátást. Ha ez nem a munka tárgya, akaratlagosan kell átirányítania a figyelmét, amely az első lazább alkalommal visszatér a legfényesebb felületre. Ezt a váltakozva ösztönös és akaratlagos alkalmazkodást az agy végzi, és ha gyakori, nagyon gyorsan elfárasztja a szenvedő alanyt (fejfájás stb.).

Fontos tényező a (fény-, szín-, forma-) kontraszthatás is, illetve a változások érzékelése. Ennek minimális szintje szükséges - hiszen az ember a különbségek elemzése során tudja egymástól megkülönböztetni a látvány elemeit -, a túl nagy kontraszthoz való állandó alkalmazkodás azonban hamar kifárasztja a szemet.

Mivel a számítógépes munkahelyek zöménél papíron lévő és képernyőn megjelenő információkkal felváltva kell dolgozni, célszerű, ha a kontrasztok hasonlóak. A saját fénykibocsátású képernyő legfeljebb 500 lux értékű általános megvilágítást igényel, a papíron folyó munkához minimum 700-800 lux kell. Ezt az ellentmondást a halványabb, szórt általános és erősebb helyi megvilágítás kombinációjával lehet feloldani. Nagyon vigyázni kell a közvetlenül a szembe jutó erős, kápráztató fényre (ilyen lehet a szemközti munkatárs elfordított lámpája), mert szinte megvakíthatja az embert.

A természetes fénynek szabályozhatónak kell lennie, mivel a túl erős fényben (ablakon betűző napfény vagy becsillanó szemközti ablak) nem látható tisztán a képernyő. Ezt általában állítható árnyékolókkal (külső-belső reluxák, elfordítható szalagfüggönyök stb.) oldják meg. A természetes fényt viszont mindenképpen be kell engedni, hiszen az emberek napközbeni aktivitása, közérzete nagyban függ a napjárás megszokott ritmusától.

A képernyő elhelyezésénél vigyázni kell arra, hogy nagy fénysűrűségű felület ne tükröződhessen vissza rajta, mert nagyon zavaró, és ami ezzel egyenértékű: fárasztó. A látási gondok egy részére a számítógépek és programjaik is kínálnak megoldásokat (szín- és formakontraszt-, fényerő-szabályozás, karakterméret beállítása, forgatható, billenthető képernyő stb.), de ezek csak apróbb korrekciókra elegendőek.
Az igazi megoldás: az átgondolt elhelyezés, a jól megtervezett világítás, a megfelelő monitormagasság.
(b. t.)

Megjelent a Piac és Profit újságban

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!