2000 és 2010 között a mező- és erdőgazdaság foglalkoztatási részesedése 6,7 százalékról 4,5 százalékra csökkent - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet mezőgazdasági foglalkoztatottság növelését taglaló vitaanyagból. Hazánkban mindennek több kiváltó tényező is megfigyelhető a gazdaságban: részben problémát jelent az alacsony jövedelmezősége az ágazatnak. Az adatok szerint a mezőgazdasági jövedelmek lemaradása az ipar és a nemzetgazdaság egészét tekintve tíz éve 23-30 százalék körül mozog. Másik fő problémát a vidék előregedése jelenti, a migrációs ráta növekvő mértéke is: 2004-ben a nettó arány -0,1 százalék volt, 2010-re viszont ez már -2,4 százalékra emelkedett.
Tavaly kiadott Nemzeti Vidékstratégián belül a kormány is megfogalmazta a legfőbb célokat, melynek egyik része a foglalkoztatás növelése volt: 2020-ra a 2009-es kiinduló értékhez képest közel 60 százalékkal szeretnék magasabb szinten látni a munkaerő-felhasználást.
Sarkalatos pontok
Ahhoz, hogy a foglalkoztatás bővülni tudjon, elengedhetetlen feltétel az egyes ágazatok kibocsátásának növekedése is, így ebből az aspektusból az intézet szakemberei úgy vélik, hogy egyedüliként a legnagyobb lehetőséget a gyümölcságazat rejti magában, melynek kibocsátása akár 20-30 százalékkal is bővülhet. Ezzel szemben "a növénytermesztésben a zöldségágazatban mintegy 10-20 százalékkal, a szőlő- és borágazatban 5-10 százalékkal fokozható a termelés. Az állattenyésztésben a sertéságazatban 30-50 százalékos a célkitűzésben meghatározott kibocsátás bővülés. A baromfiágazat 20 százalékkal bővülhet, míg a kérődző ágazatok esetében a tejtermelés iparági koncentráció mellett legfeljebb 10-15 százalékkal, a húsmarhatartás az alacsony bázis miatt, pedig akár 30-50 százalékkal is bővíthető".
Emellett a szakemberek szerint szükséges lenne az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb arányára is, mely az EU-s átlagtól jelentősen elmarad, hiszen a mezőgazdasági részfoglalkoztatás hazánkban mindössze 5-6 százalék körüli, alig 30 százaléka az EU27 átlagának. A javulás érdekében a jelenleg korlátozó tényezőként megjelenő szabályozás, ösztönzés és a munkavállalói érdek közötti diszharmoniát kellene orvosolni. Az alkalmi munkavállalás új szabályaival, főleg az adminisztratív terhek egyszerűsítésével rövid távon mindenképpen elérhető lenne a létszámcsökkenés mérséklése.
Végül, de nem utolsó sorban gondot jelent az adórendszer szerkezete is, hiszen az egyéni és társas gazdaságok esetében ahhoz, hogy a foglalkotzatás bővülni tudjon, hosszú távon tervezhető bevételekre van szükség, illetve az adózási terhek enyhítése révén jövedelemtöbbletre. Utóbbi tekintetében azonban 2011-2012-ben sokkal inkább elvonás tapasztalható, hiszen a minimálbéremelés mellett a bérkompenzáció is jelentős többletterhet ró a munkáltatókra.
Potenciális növekedési pontok
A szakemberek szerint piaci alapon összességében 23-51 ezer fő teljes munkaidőnek megfelelő foglalkoztatása teremthető meg, ami nagyjából az egyharmada lehet az összes létrehozható álláshelynek. Tekintettel a vidéki társadalom összetételére, szakképzettségére és tőkeszegénységére, a dokumentum szerint a piaci alapúnál sokkal nagyobb arányban várható munkahelyteremtés szociális alapon, vagyis többek között közfoglalkoztatás, szociális szovetkezetek, szociális földprogram révén.
"A közfoglalkoztatási programok 2003-2010 között évi 30-40 milliárd forint támogatás mellett 250-300 ezer embernek nyújtottak időszakos munkalehetőséget. A 2011-ben megvalósult programok minden eddiginél nagyobb létszámot mozgósítottak, az év során mintegy 302 ezer fő közfoglalkoztatására került sor. A teljes munkaidős foglalkoztatást előtérbe helyező közfoglalkoztatási programokra 2012-ben 132,2 milliárd forintot ütemezetek elő, országos programokban 45 ezer főt, kistérségi programokban 67 ezer főt, illetve önkormányzati közfglalkoztatásban további 79 ezer főt érintve" - olvasható a vitaanyagban.
A becslés szerint a szociális jellegű munkahelyteremtés hatására akár 50-75 ezer munkaerőfelhasználás is prognosztizálható 2020-ig. A saját fogyasztásra termelésben 25-35 ezer fős, míg a közfoglalkoztatásban és a szociális földprogramban együttesen akár 20-30 ezer fős, a szociális szövetkezetekben pedig további 5-10 ezer fős foglalkoztatási potenciál mutatkozik.
Összesen 80-150 ezer munkahely
Az intézet által kiadott vitaanyag szerint összességében így 2020-ig 80-150 ezer munkahely jöhet létre. A bővítés egyharmada piaci alapon hozható létre szerintük. A növekmény egyrészt új munkahelyek kialakításából, másrészt a jelenlegi munkaerő egyenletesebb kihasználásából, illetve a feketemunka kifehérítéséből is származhat. A foglalkoztatásbővítésnek fele-kétharmada pedig szociális alapú lehet, míg a fennmaradó rész (9-15 százalék) multiplikátor hatásként más ágazatokban közvetetten jelentkezhet.
mfor.hu
