Az uniós határok gazdasági szempontból már a csatlakozás óta nyitottak, s mára a vállalkozások felismerték az ebben rejlő előnyöket, s számos szolgáltatást az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok egyikében vesznek igénybe. Ez a közjegyzői szolgáltatásokra is igaz: előfordul, hogy például osztrák vállalatok nagy értékű ügyleteikről a közjegyzői okiratokat Magyarországon állíttatják ki.
A közjegyzőkre, mint igazságszolgáltatási hatóságra vonatkozó nemzeti szabályozások az Európai Unió tagállamainak nagy részében előírják az adott ügyérték esetében maximálisan alkalmazható felső értékhatárt. A közjegyzői díj Magyarországon is hatósági díj, melyet értékarányosan, degresszív kulccsal rendelet állapít meg.
Csak a szlovákok olcsóbbak nálunk
Minél magasabb az ügyérték, arányaiban annál alacsonyabb a közjegyzői díj. Ausztriában például a közjegyzők a többszörösét számíthatják fel egy-egy szolgáltatásért, míg Németországban a jogalkotó nem szabott értékhatárt a közjegyzői díjaknak. Régiónkon belül csak Szlovákiában alacsonyabbak valamelyest a díjak, a szlovák közjegyzők azonban csak az államnyelven állíthatják ki a közjegyzői okiratokat.
Felmerül a kérdés, hogy nem vezet-e majd szükségszerűen tagállamok közti feszültségekhez a közjegyzők szolgáltatásainak egyértelmű elszívó hatása. Középtávon valószínűsíthető, hogy az esetleges feszültségeket csökkentendő a jogalkotók a hatósági árak konvergenciájára fognak törekedni. A magyar közjegyzők ugyanakkor nem tartanak feszültségtől, és úgy látják, hogy nem is várható tömeges külföldi igény a szolgáltatásaikra.
Sokan még nem ismerik
Sajnálatos, hogy sok vállalkozás még nincs tisztában a közokiratok közvetlen érvényesíthetőségére vonatkozó uniós rendelet gyakorlati hasznával. "Egyre több külföldi, EU-tagállami székhelyű vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unión belüli pénzügyi kintlévőségeit a hosszadalmas és költséges peres eljárást kiküszöbölve hajtsa be" - mondta dr. Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
