Az internet szocializáló és az életciklusokat befolyásoló szerepét hangsúlyozza Csanády Márton Az Internet-mítosz című könyvben. A felnövekvő nemzedékek életében olyan felgyorsult tempójú fejlődést hoz(ott) az internet, hogy az a szocializáció eddigi letéteményesei - a szülők - számára igen nehéz feladatot jelent. Ez lehet az egyik magyarázata annak a morális pániknak (Ben-Yehuda, Cohen), amely az internetfüggőséggel, vagy egyáltalán az internethasználattal kapcsolatban kialakult. Ennek a társadalmi reakciónak jellemzői, az érintettség érzése, valamint az ellenséges hangulat a fenyegető viselkedést mutató csoporttal szemben. Érthető tehát a kutató dilemmája a kapott eredmények értelmezésekor, amikor körül kell határolnia a kóros viselkedést mutatók csoportját, és diagnosztizálnia kell. Fontos tehát a társadalmi elvárásokkal összhangban megfogalmazni a levonható következtetéseket, és hangsúlyozni azt a tényt, hogy míg a nemzetközi vizsgálatokban 8-11% körül mozog a ténylegesen kóros internethasználók aránya, addig az első nagyobb mintán készült hazai felmérésben 6% körüli ez az érték.
Mint látható, az "érintettek" sem képeznek homogén csoportot, bár az összefüggések a kompulzivitás-impulzivitás skála mentén jól értelmezhetők. Mindenképpen szükséges azonban az eredmények további pontosítása, azok figyelembevételével egy új kérdőív kidolgozása, valamint az egyértelműen a "kóros internethasználók" körébe tartozók további személyes vizsgálata. Nem kétséges, hogy a további vizsgálatok kihatnak majd ezen összetett probléma terápiás vonatkozásainak további finomításaira is.
Forrás: ITTK
Internetfüggőség Magyarországon
Egyre több jelzés érkezik világszerte arra vonatkozóan, hogy sok esetben az internetezés a viselkedési addikciókra jellemző sajátosságokat ölt magára. Magyarországon eddig kevés kutatás foglalkozott ezzel a területtel, és a szakemberek ekkor is csak jellemzően kis elemszámmal dolgoztak.
