Mind a kiigazítatlan, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 1,9 százalékkal csökkent augusztusban az építőipari termelés volumene a 2009. augusztusihoz képest, derül ki a KSH pénteken közölt elemzéséből.
Ennél kisebb csökkenésre utoljára 2009 szeptemberében volt példa, amikor 1,6 százalékos mínuszt jegyeztek fel. Apró pozitív jel az is, hogy három hónapja fokozatosan javul a helyzet - júniusban még csaknem húsz, júliusban viszont már csak 4,6 százalék volt a visszaesés üteme az előző év azonos időszakához képest, augusztusban pedig 0,8 százalékos növekedést tapasztaltak júliushoz viszonyítva.
Éves szinten még nagy a mínusz
Igaz, az egész idei évet tekintve még mindig nagy az elmaradás: az év első nyolc hónapjában a termelés 10,8 százalékkal volt kisebb, mint egy esztendővel korábban.
Az építőipari termelés értéke augusztusban 171,3 milliárd forintra kúszott fel. Ez több, mint a júliusi 159,8 milliárd forint, és nagyjából megegyezik a júniusi értékkel (171,6 milliárd forint).
Ami a részleteket illeti, a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult. Az épületek építésének volumene 12,8 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbi alacsony bázisnál - a növekedésben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek ebben az évben megkezdett beruházása is szerepet játszott. (Az adat tartalmazza az épületek szerkezetépítése mellett az azokon végzett szak- és szerelőipari munkákat is.)
Kifutottak a nagy állami projektek
Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől: augusztusban 17 százalékkal kisebb volt a 2009 augusztusinál, elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének nagyarányú visszaesése miatt - ezt a közműépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének komoly mértékű emelkedése sem tudta ellensúlyozni. Az egyéb építmények építésének előző évi bővülését okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött.
Júliushoz viszonyítva az épületek építése 10,4 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 6,3 százalékkal csökkent. Az év első nyolc hónapjában az épületek építése 6,9, az egyéb építményeké 15 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Augusztusban az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza - 11,7 százalékkal haladta meg a 2009. azonos időszakit. Az egyéb építmények termelése az előző évi növekedés után 18,2 százalékkal csökkent, a speciális szaképítés ágazaté - melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - 1,3 százalékkal emelkedett.
A tavalyi horrorévhez képest is kevesebb a szerződés
A termelési mutatókkal ellentétben a szerződésállományok alakulásában már megtorpanni látszik a korábbi kedvező trend. Az augusztusban kötött új szerződések volumene az előző hónaphoz képest enyhén, az egy évvel korábbi értékhez képest pedig nagyon, 35,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére 23,2, az egyéb építmények építésére 45,4 százalékkal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek.
A jelentős visszaesés a 2009 júliusában kereskedelmi, egyetemi épületekre, út-, vasút- és vezetéképítésekre kötött nagyértékű szerződések miatti magas bázis következménye, állítja a KSH.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szintén mérséklődött augusztusban - mintegy 2,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál -, ráadásul az előző hónapokhoz képest már fél éve csaknem folyamatosan esik vissza. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 8,4 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 1,8 százalékkal magasabb volt a 2009. augusztus véginél.
Koji László, az ÉVOSZ egyik alelnöke néhány hete az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy 2010-re átlagosan 12 százalékos visszaesést várnak az építőiparban a tavalyi mélyponthoz képest.
A Széchenyi Tervben bíznak
Szerinte ahhoz, hogy ezen 2011-ben változtatni lehessen, két dologra van szükség. Egyrészt be kell indulniuk az Új Széchenyi Tervben meghirdetett - otthonteremtési, energia-takarékossági, felújítási - programoknak, másrészt sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség a kormányzat és a privát szféra között, hogy a befagyott, halasztott beruházásokat ki lehessen billenteni a holtpontról. Az alelnök szerint ez elsősorban a magánszektor bevonásával lehetséges.
Az ÉVOSZ számításai szerint az utóbbi négy évben a már leszerződött - vagyis a szerződésállományban szereplő - projektek közül 1200 milliárd forintnyi munka nem, vagy nem az előzetesen tervezett értékben valósult meg, nagyrészt a recesszió miatt.
A befagyott és halasztott beruházások összértéke az utóbbi három évben elérte a 3000 milliárd forintot - fűzte hozzá Koji László.
Az építőipar helyzetéről sok mindent elárul, hogy 2006-hoz viszonyítva negyven százalékkal zsugorodott a teljesítménye idén.
W. B.
