A közép-kelet-európai régióban Magyarországon javult a legnagyobb mértékben a termelékenység, a feldolgozóiparban 1991-2000 között 2,2-szeresére emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték alapján számított termelékenység - mondta Losoncz Miklós, a Competitiveness (versenyképesség) 2000 című kiadvány szerkesztője, a GKI Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetője a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által megjelentetett kiadvány a versenyképesség két elemével foglalkozik: az átlagos termelékenységgel és a munkaerő-költséggel.
A kutató elmondta: a folyamatos termelékenység javulás mellett mellett nemzetközi összehasonlításban a bér- és munkaerő-költségek továbbra is viszonylag alacsonyak Magyarországon. Hozzátette: egyre inkább a szakképzett munkaerő kerül előtérbe, mostanra ez jelenti a versenyképesség fő forrását. - Magyarország nem csak az alacsony munkaerő-költségekkel ér el eredményeket a nemzetközi versenyben, hanem a szakképzett, kreatív, jól motiválható munkaerővel - jelentette ki Losoncz Miklós.
A kutató szerint Magyarország sajátos közvetítő szerepet vállalhat Kelet és Nyugat között a szakképzett munkaerő piacán. A kiadvány nem foglalkozik az árfolyam-politikával. A kutató véleménye szerint a felértékelődő forint tartós kényszert jelent a vállalatok számára a termelékenység javítása érdekében.
Kádár Béla, a párizsi OECD-képviselet vezetője elmondta: a versenyképességet meghatározó három kiemelt területen (a gazdasági fejlődés, a világexportban betöltött szerep és a külkereskedelmi egyensúly) tíz év alatt elért eredmények alapján Magyarország dobogós helyre került a közép-kelet-európai régióban.
Javult a termelékenység Magyarországon
A közép-kelet-európai régióban Magyarországon javult a legnagyobb mértékben a termelékenység, a feldolgozóiparban 1991-2000 között 2,2-szeresére emelkedett.
