2001. december 8. 11:00

A visszaesés a magyar exportnál 44 százalék, az importnál 32 százalék. Az export visszaesésének fő oka az összefoglaló szerint a sertéshús-kivitel csökkenése, árualap-hiány és piaci átrendeződés miatt.

A két ország áruforgalma tavaly mintegy 574 millió dollárt tett ki, ami 45 százalékkal haladta meg az 1999. évit. A külkereskedelmi forgalom jelentős, 477 millió dolláros koreai aktívumot mutat, annak ellenére, hogy a magyar export az 1998-as 16,7 millió dollárról 2000-re 48,6 millió dollárra nőtt. A magyar export növekedése elsősorban a sertéshús kivitelnek köszönhető, ami az 1998. évi 8 millió dollárral szemben 2000-ben már 33,4 millió dollárt ért el. Emellett vegyipari termékeke, gépek, mechanikus berendezések, járműalkatrészek, lámpák, és fénycső alkatrészek szerepeltek a magyar kivitelben.

A Koreai Köztársaságból származó magyar import az exportot jóval meghaladó mértékben bővült, értéke 1999-ben 355,5 millió dollár, 2000-ben már 525,7 millió dollár volt. A legnagyobb tételt, 369,5 millió dollárt a hang- és képfelvevők tették ki. Emellett gépek, berendezések, járművek és alkatrészeik, a TV alkatrészek, háztartási elektronikai cikkek, a szintetikus szálak, a műanyagáruk, és a textil termékek érkeznek az ázsiai országból. Az eddig megvalósult koreai tőkebefektetések értéke mintegy 300 millió dollár Magyarországon. A Samsung-csoport a következő években további 500 millió dolláros befektetést tervez Gödön, ahol képcsöveket fognak gyártani. Emellett a koreai cég tervezi kutatás-fejlesztési központ felállítását is.

A Koreai Köztársaság, Japán után a régió legjelentősebb, domináns gazdasági hatalma. A világranglistán a gazdaság teljesítménye alapján a 11., a versenyképesség megítélésében a 20. Helyet foglalja el. A csaknem 50 millió lakosú Koreai Köztársaságban tavaly 444 milliárd dollár volt a GDP, ami 9,4 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. A 34 százalékos import-növekedés mellett az ország külkereskedelmi mérlege 12 milliárd dollár aktívummal zárt tavaly.