Hozzátette, a cégek 63 százaléka nem figyeli az energiafelhasználást, s 81 százalékuk nem tudja megmondani, hogyan hat környezetére működése. A vállalatoknak csak a 42 százaléka rendelkezik olyan irányelvvel, ami a hatékonyság növelésére vonatkozik.
A vezérigazgató elmondta, bár beszélnek róla, a társadalom nem érzi az energiahatékonyság növelésének sürgősségét, jóllehet 2030-ra 80 százalékkal nő az áramfelhasználás világszinten azért, mert 6 milliárdról 8 milliárdra nő az emberek száma a Földön.
Stefan Nordenfors elmondta, a hatékonyság javítását az is motiválhatja, hogy 2003 óta 30 százalékkal növekedtek az energiaárak, s ez a tendencia valószínűleg nem változik a következő években sem.
A vezérigazgató a társaság által szervezett energiahatékonysági konferencia sajtótájékoztatóján kifejtette: miközben az általános vélekedés az, hogy a szállítás, a repülés és az energiatermelés bocsátja ki a legtöbb szennyező anyagot, valójában az épületek üzemeltetése, például a szállodák, iskolák és lakóépületek működtetése szennyezőbb, egyebek mellett a hűtés és fűtés miatt. Az informatikai rendszerek, számítógépek működtetése pedig ugyanannyira szennyezi a környezetet, mint a repülés.
A vezérigazgató elmondta: ha az országok teljesíteni akarják az unió 2020-ra vonatkozó célkitűzését, akkor az újonnan létrehozandó épületek esetében 50 százalékkal kell csökkenteni a szennyező anyagok, így a széndioxid-kibocsátást, míg a már meglévő épületek közül minden tizediknek 30 százalékkal kevesebb energiát kell felhasználnia éves szinten, Mindez jelentős fejlesztéseket igényel az építőiparban, ám a vezérigazgató szerint megvalósítható.
MTI
