Súlyos növekedési problémánk van
"Magyarország súlyos növekedési problémával küzd, melynek oka elsősorban nem a nemzetközi pénzügyi válság, bár a tünetek azóta váltak súlyosabbá. A pénzügyi válság 2008 őszén rendkívül sérülékeny állapotban találta Magyarországot, amely elsőként a nemzetközi pénzpiacok kiszáradása következében fellépő likviditáshiánnyal sújtotta a hazai gazdaságot" - olvasható a Joint Venture Szövetség (JVSZ) kedden kiadott gazdasági téziseiben.
A szövetség szerint a vállalatok teljesen racionálisan mérték föl, hogy új beruházásaik valószínűleg nem, vagy csak sokkal lassabban fognak megtérülni, és ők is hiteleik törlesztésére fordították csökkenő bevételüket. "A vállalatok számára nem adatott meg egy olyan környezet, ami a beruházások megtérülését lehetővé tenné. Ennek egyenes következménye Magyarország gyenge növekedési teljesítménye" - állapítja meg az elemzés.
A magyarországi beruházások mintegy 25 százalékkal maradnak el a válság előtti szintjétől, miközben régiós versenytársaink már meghaladták, vagy megközelítették a 2008-as szintet; a hazai beruházások GDP-hez mért aránya negyven éve nem látott mélyponton van. Természetesen a fogyasztás nagymértékű visszaesése jelentős szerepet játszott ebben a folyamatban, ám a hazai csökkenés nem tért el nagymértékben például a Szlovákiában és Csehországban tapasztalt visszaeséstől. "Mindez arra mutat rá, hogy a kínálatot befolyásoló tényezők a régiós társainknál érdemben rosszabbul alakultak. Véleményünk szerint ennek két, legalább részben kormányzati intézkedések által gerjesztett oka van: egyrészt a tőkevonzó képesség romlásával párhuzamosan a gyenge tőkebeáramlás és az új befektetések elmaradása, másrészt a bankok terheinek növelése következtében drasztikusan csökkenő hitelezési aktivitás" - vélik a JVSZ szakemberei.
A kereskedelmi bankok hitelezési képessége rendkívüli mértékben meggyengült, kockázatvállalási hajlandóságuk megroggyant, másfelől, a bankok a rájuk nehezedő terhek és a romló portfólióminőség miatti céltartalék-képzés ellentételezése végett igyekeznek emelni kamatmarzsaikat, tovább emelve a forrásköltségek emelkedése miatt egyébként is megugró hitelköltségeket. Imígyen, még ha volna beruházási szándéka is a hazai vállalkozói körnek, ezt megakadályozza a banki hitelvisszatartás. Ez a JVSZ vélekedése szerint a bankokra kirótt többletterheknek köszönhető – a többször meghosszabbított válságadón túl ide sorolható a végtörlesztés és a tranzakciós adó is, amelyek 2011-ben szektorszintű veszteséget okoztak.
"Amennyiben a hitelezés veszteséges üzlet marad, a racionális gazdasági szereplők az üzlet visszafogásában lesznek érdekeltek, ami a hitelállományok további apadásához vezet. Jelen helyzetértékelés nem kívánja a kormány szelektív adópolitikáját bírálni, mindazonáltal hangsúlyoznánk a pénzügyi közvetítőrendszer kiemelt szerepét a gazdaság növekedésének szempontjából: az biztosan kijelenthető, hogy nincs fenntartható gazdasági növekedés a vállalati hitelezés beindulása nélkül" - szögezi le a dokumentum. A szövetség szerint a hazai kereskedelmi bankok elemi érdeke a vállalati hitelezés újraindulása – ha ehhez megadatik a gazdaságpolitika támogatása, akkor a kedvezőtlen külső tényezők ellenére is beindulhatnak a kedvező folyamatok, és belátható időn belülre kerül a vállalati hitelkihelyezések bővülése. Ennek hiányában azonban a kilátások évekig elhúzódó hitelszűkéről, és legjobb esetben is pangó reálgazdasági teljesítményről szólhatnak csak.
Öt javaslatot fogalmaztak meg
A helyzetértékelés után a JVSZ öt javaslatot fogalmazott meg a kormány felé. Elsőként szerintük kulcsfontosságú lenne a jogbiztonság érvényesítése és a kiszámíthatóság javítása. "Bármely vállalkozónak a piaci működés logikájából adódóan mindenképp nagy a kockázata – épp ezért a kockázatvállalásért tarthat igényt a vállalkozásból profitra. Ha azonban a vállalkozó abban sem lehet biztos, hogy egy adott, rá vonatkozó jogszabályt hogyan kell értelmezni, vagy az még érvényben lesz-e pár hónappal később, akkor valószínűleg nem kezd vállalkozásba, vagy nem növeli vállalkozását" - állapítják meg. A szövetség szerint a 2012 októberi költségvetési csomagok fényében továbbra is elmondható, hogy a megállapodásokon és a fennálló jogi keretrendszeren alapuló vállalati tervezés nem lehetséges Magyarországon a gazdaságpolitika irányváltásainak gyakorisága és mértéke miatt. Ezen a téren sürgős és tartós változás szükséges.
"A gyakorlatban nem ugyanazok a szabályok érvényesek minden egyénre és vállalatra, a szabályok átláthatatlanok, változásuk kiszámíthatatlan és részben ennek következtében magas a korrupció. Az országban uralkodó kiszámíthatatlanság nagyrészt az irányában, mértékében, és időzítésében előrejelezhetetlen államigazgatási döntéshozatalból ered, legyen szó az Országgyűlés döntéseiről vagy uniós pályázatok elbírálásáról, vagy egy engedély megszerzéséről. Ez összességében olyan, felbecsülhetetlen költséget jelentő bizonytalanságot szül, amely a jóhiszemű vállalkozói törekvések ellehetetlenítéséhez vezetett" - sorolják a problémákat.
A Joint Venture Szövetség második javaslata arra vonatkozik, hogy szükség lenne hazánkban a piaci keretrendszer kialakítására és fenntartására. "Az állam számos olyan, versenyjogilag és társadalmi szempontból is jól működő iparágakban jelent meg tulajdonosként, amelyek erős állami szabályozás alatt állnak, ami véleményünk szerint két okból kifolyólag is aggályos lehet: egyrészt az állam nem rendelkezik kellő piac-specifikus tudással és ösztönzői is mások, ezért általában kevésbé hatékonyan látja el ugyanazt a funkciót, amit a magángazdaság szereplői a piaci versenyben ellátnak; másrészt felmerül a veszélye annak, hogy a tulajdonosi és szabályozói szerepkörök összemosódjanak, és a piac többi szereplőjét diszkrimináció érje" - emeli ki a javaslatcsomag.
"A gazdasági válsággal sokakban felmerült, hogy ez a piacgazdaság válsága is. Véleményünk szerint ez nagyon távol áll az igazságtól, és a vállalati szektornak ezt érdemes kihangsúlyozni és kiállni a megfelelően definiált piacgazdaság mellett" - hangsúlyozza a JVSZ. Szerintük az állam – bármilyen okból történő – beavatkozása a gazdasági folyamatokba elsősorban a keretrendszer pártatlan és tulajdon-semleges kialakításának útján lenne kívánatos, és nem a versenyző piacra történő tulajdonosi belépéssel. Nemzetgazdasági szinten az állam fokozott tulajdonosi szerepvállalása tovább növeli az állami újraelosztásnak már így is magas szintjét, és érvényesül a kiszorítási hatás is, amely a vállalatok beruházási hajlandóságot tovább csökkenti.
Harmadik pontként a vállalatokat tömörítő szervezet azt várja, hogy a kormány vegye figyelembe véleményüket, kezdjen szakmai konzultációkat. Szerintük a jelenlegi problémák "egy jó részét meg lehetne előzni akkor, ha az érintett vállalkozásokkal előzetes egyeztetések történnének: az értelmezési problémák egy jó része fel sem merülne, mert a vállalkozók ezeket még időben feltárnák a jogalkotóknak".
A szövetség negyedik javaslata, hogy a kormány segítse elő a bankok hitelezési hajlandóságának növelését, ehhez egyrészt növelni kellene a kiszámíthatóságot, másrészt szükséges lenne a banki terhek csökkentése is. "A hitelezés fellendülése a kis- és közepes méretű vállalatok szempontjából lenne különösen kívánatos, hiszen jelenleg nem férnek hozzá azokhoz az alternatív finanszírozási lehetőségekhez (tulajdonosi hitel, hitel külföldről, kötvénykibocsátás), amelyet a nagyobb vállalatok képesek a hitelszűke idején kiaknázni; emellett az alkupozíciójuk is sokkal gyengébb a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, mint a nagyvállalatoknak" - állapítják meg az elemzésben.
A JVSZ ötödik javaslata arra vonatkozik, hogy a kormány csökkentse a vállalatok adminisztratív terheit, ez azonban szerintük régóta fennálló igény és nem csak hazai sajátosság. "A vállalkozások adminisztrációs terhe Magyarországon meghaladja a GDP 10 százalékát, amivel bőven sereghajtók vagyunk mind régiós, mind európai szinten – az EU átlag ezzel szemben 3,8 százalék. Hazánk tőkevonzó – és tőkemegtartó – képessége szempontjából talán nem szükséges annak részletezése, hogy ez mekkora hátrányt jelent a régiós versenytársainkkal szemben" - mutat rá a szövetség.
Beke Károly
mfor.hu
