A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint változik egyebek mellett a kárelőzmény igazolása is, amelyet nem az üzembentartónak, hanem az új biztosítónak kell beszereznie, a kártalanítás ideje pedig főszabályként három hónap lesz.
A módosítás meghatározza a súlyos személyi sérülés fogalmát. Az számít ennek, ha a balesetben megsérült személy legalább 25 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodást szenved, vagy hat hónapos gyógytartammal járó egészségromlással jár a sérülése. A súlyos személyi sérülésnek a Kártalanítási Számlára vonatkozó új szabályok kapcsán lesz jelentősége.
Az ismeretlen károkozó által okozott károkat továbbra is a Kártalanítási Számla rendezi, de ez a kártalanítás a jövőben sem terjed ki ismeretlen járművel a károsult gépjárműben okozott károkra. A módosított rendelet azonban most tesz egy kivételt: ha az ismeretlen gépjárművel okozott kár halállal vagy súlyos személyi sérüléssel végződik, akkor a Kártalanítási Számla kezelője (a Mabisz) a károsult járműben keletkezett károkat is megtéríti. Változatlanul a számla kezelője rendezi a biztosítással nem rendelkező járművel okozott károkat is.
Változik a biztosító - forintban meghatározott - egy balesetre jutó helytállási kötelezettsége is, de csak a személyi sérülések miatti károk esetén. Ez jelenleg 1,25 milliárd forint, jövő év első napjától viszont 1,5 milliárd forint lesz (ez az egyetlen új szabály, amely nem július 1-től hatályos). A dologi károkra maximálisan kifizethető 500 millió forint változatlan marad. Az összegek magasnak tűnnek, de egy tömegkarambol esetén már nem azok.
Több szabály is foglalkozik azokkal a károkkal, amelyeket például egy magyar autós külföldön szenved el, illetve ott okoz. Új lehetőség, hogy károsult keresetet indíthat a neki kárt okozó jármű biztosítója ellen akár a lakóhelye szerinti országban, akár a baleset helye szerinti államban is. A külföldi biztosító magyarországi kárrendezési megbízottja köteles az eljárást magyar nyelven lefolytatni. Újdonság az is, hogy ha magyar károsultja van a külföldön, külföldi üzembentartó által üzemeltetett gépjármű által okozott balesetnek, akkor a magyar fél választhat: vagy a károkozóval, vagy annak biztosítójával szemben lép fel a kárigényével.
Lényeges változást jelent az az előírás is, hogy a biztosítónak a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül megindokolt kártérítési javaslatot kell tennie a károsult részére. Van azonban két megszorítás: a felelősségnek egyértelműnek kell lennie, és a kárnak forintosíthatónak kell lennie. Ha a felelősség vitás, illetve a teljes kár-összeg még nem állapítható meg, akkor az egyes kárigényekre indoklással ellátott választ kell adnia a biztosítónak, szintén a bejelentést követő 3 hónapon belül.
A jövőben a kárelőzményi (bónusz-málusz) igazolásokat az új biztosító kéri meg - 30 napon belül - a korábbi biztosítótól. Amennyiben az ügyfél ehhez nem adja meg a korábbi biztosító nevét és a kötvény számát, akkor automatikusan a legrosszabb - málusz 4-es - besorolásba kerül.
