Kaderják Péter az Európai Politikai Tanulmányok Központja által szervezett, "Hogyan javíthatják az energiabiztonságot a megújuló energiaforrások és az energiafelhasználás hatékonyságának növelése?" című konferencián kifejtette: a REKK három forgatókönyvet modellezett; ha minden marad a mostani helyzet szerint, ha elsősorban a hatékonyság javul, illetve ha ehhez a megújuló energiaforrások is párosulnak. Emellett a kutatóközpont azt is vizsgálta, mi a helyzet, ha az uniós tagállamok újratárgyalják és meghosszabbítják a jelenlegi hosszú távú gázszállítási szerződéseiket, és mi várható, ha ezeket felmondják, és kizárólag eseti jelleggel, folyó piaci áron vásárolnak gázt Oroszországból.
A különböző forgatókönyvek elemzésével a REKK arra jutott, hogy megvalósítható az orosz gáztól való függés több mint 90 százalékos mérséklése anélkül, hogy az árak az égbe szöknének. Ha javul az energiafelhasználás hatékonysága, nő a megújuló energia aránya, és megvalósulnak a 2020-ra és 2030-ra tervezett infrastrukturális beruházások, ez a REKK szerint komoly piaci nyomást gyakorol majd a beszállítókra. Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a modell szerint gazdasági értelemben a hosszú távú szerződések kiiktatása is megvalósítható lenne.
"Hogy politikai értelemben megvalósítható-e, azt nem az én dolgom megmondani" - mondta az energiahivatal korábbi vezetője. A REKK igazgatója azt is elmondta, hogy a hosszú távú szerződések újratárgyalása és az energiahatékonyság javítása esetén is több mint negyedével csökkenhet az orosz gázimport, és mintegy harmadával mérséklődhet az uniós országok "gázszámlája".
2015 után nem lehet olyan ország, amely elszigetelt
Orbán Anita, energiaügyi utazó nagykövet a konferencián integráltabb enerigapiaci megközelítést szorgalmazott.
A diplomata elmondta, hogy a 2006-os és 2009-es orosz-ukrán gázválságot követően az Európai Unió 2004 után csatlakozott tagállamaiban az energiabiztonság kérdése alapvetően a gázellátás biztonságának szavatolását jelenti. Ennek oka egyértelműen az, hogy ezek az országok túlságosan egy forrástól és egy ellátási útvonaltól függnek, némelyik teljes mértékben Oroszországra és egyetlen szállítási útvonalra van utalva.
Orbán Anita elmondta, hogy a 2006-os válság után került fókuszba az ellátási útvonalak és beszállítók diverzifikációjának szükségessége, amikor is a Nabucco-projekt politikai lendületet kapott, amelyre sokan olyan "csodaszerként" tekintettek, ami egy csapásra megoldhatja az ellátási útvonalak és beszállítók diverzifikációját. Amikor 2009-ben pedig ismét leálltak az orosz gázszállítások, akkor az derült ki, hogy a térség országai szinte teljesen el vannak szigetelve egymástól, a legalapvetőbb összekapcsoltság sem létezik. Ezt követően került napirendre a piaci integráció, és annak szükségessége, hogy mindenhol megfordíthatóvá kell tenni a gázszállításokat. Az Európai Unió 2014-re tűzte ki az egységes energiapiac megteremtését, 2015 után pedig nem lehet olyan ország, amely elszigetelt, egyetlen ellátótól és egyetlen szállítási útvonaltól függ.
Az utazó nagykövet kitért arra is, hogy a tagállamok saját hatáskörben is hoztak intézkedéseket; Lengyelország cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálba ruházott be, Csehország gyakorlatilag teljesen integrálódott a német gázhálózatba, Szlovákia a szállítási irányok megfordíthatóságába fektetett jelentős összeget, Magyarország pedig gáztároló-kapacitásait bővítette olyan mértékben, hogy jelenleg akár fogyasztása 60 százalékának megfelelő földgázt tud tárolni.
Az energiaszakértő, diplomata úgy vélte, a jelenlegi "pillanatkép" azt mutatja, hogy a Nabuccónak vége, "nincs ezüstgolyó", és 2020 előtt aligha érkezik alternatív forrásból földgáz a térségbe. A következő 2-3 évben az LNG sem válik elérhető alternatív földgázforrássá, a térség közvetlen szomszédságában pedig az elmúlt időszak legsúlyosabb biztonságpolitikai válsága zajlik éppen.
Gustav Resch, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója a konferencián ismertette, hogy modellezték a 2030-ig tartó időszak várható piaci fejleményeit, és arra jutottak, hogy a 2004 után csatlakozott 12 uniós tagállam a következő évtized végéig 18-19 százalékkal bővítheti megújuló energiaforrásból származó energiatermelését.
A kutató szerint a megújuló energiaforrások térnyerésével és az energiahatékonyság javításával 21-22 százalékkal mérsékelhető az érintett országok földgáz-szükséglete; körülbelül 100 terawattórával az előbbi, és valamivel több mint 200 terawattórával az utóbbi eredményeként.
MTI
