[ajanlo=291][igazitas=left/]A Karitatív Tanács (KT) négy tagszervezete - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat - végzi hazánkban a magyar hatóságok által elkobzott termékek szétosztását, szállítását, illetve raktározását és őket terhelik a felmerülő költségek is.
A szervezetek nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy mindenre igényt tartsanak, amire szükség lenne, de gyakran érkeznek olyan felajánlások is, amelyeket karitatív célra lehetetlen felhasználni. A bűncselekményeknél elkobzott baseballütők vagy a bírósági raktárban fekvő használhatatlan mobiltelefonok nem találkoznak a rászorulók igényeivel. A lefoglalt gépjárművekre ugyan lenne igény (a transzporter könnyen mentőautóvá alakítható), ezeket azonban a vám- és pénzügyőrségnek árverés útján kell értékesítenie.
Gondot okoz az is, hogy a termékek márkátlanítása és annak költsége ugyancsak a KT-t terheli. A hamis termékek márkajelzésének eltűntetésére tavaly a KT csaknem 19 millió forintot költött. A tapasztalatok szerint a legtöbb jogtulajdonos hozzájárul az árucikkek szétosztásához, de akadt olyan cég is, mely gondosan felépített imázskampánya után nem hajléktalanokon akarta viszontlátni termékét. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az elkobzott tárgyakat csak magánszemélyeknek oszthatják ki. Egy házimozi rendszer pedig meghaladja a rászorulók egyéni szükségleteit, míg egy gyermekotthonban nagy hasznát vennék, olvasható a Napi Gazdaságban.
Karitatív célra nem kell baseballütő
Évente 320-540 millió forint értékben juttat elkobzás útján állami tulajdonba került termékeket a szociálisan hátrányos helyzetű családokhoz a Karitatív Tanács. Annak hogy többet kapjanak, a törvényi keretek szabnak gátat, írja a Napi Gazdaság.
