A hét vállalkozás azok közé tartozott, amelyeket a 2004. tavaszi, úgynevezett SoKo Pannonia akció keretében embercsempészettel, valamint az adó- és munkaügyi szabályok megsértésével vádoltak meg a német hatóságok.
Az ügyek jelentős része még nem zárult le, az idén tavasszal tartott hasonló akció, a SoKo Bunda alkalmából megvizsgált cégek esetében pedig még a vádemelésig sem jutottak el a németek - összegezte lapunknak Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Szövetségének elnöke. Majd hozzátette, hogy a kinti hatóságok elsősorban azt a gyanút fogalmazták meg a magyar vállalkozások ellen, hogy azok a magyar munkaügyi szabályokat nem tartották be.
Olyan dokumentumok (például az E-111 számú egészségbiztosítási igazolás) tartalmát kérdőjelezték meg, amelyeket az uniós előírások alapján kötelesek lennének elfogadni. Tóth Boldizsár elmondta: az idén áprilisban őrizetbe vett magyar cégvezetők közül egyeseket azzal a feltétellel bocsátottak szabadlábra (felfüggesztett szabadságvesztéssel), hogy elismerik: üzleti tevékenységük során embercsempészetben vettek részt - írta a Világgazdaság.
