Magyarországon az elmúlt egy évben mindössze két százalékkal emelkedett a bankhasználat. Legmagasabb arányban a 30-39 évesek rendelkeznek bankkapcsolattal, a korcsoport közel kilenctizede igénybe veszi valamely pénzintézet szolgáltatásait. A legnagyobb potenciált a húsz év alattiak körében és - elvi szinten - a 60 év felettiek körében fedezhetünk fel. Ez utóbbi célcsoportban jelentős növekedést csak az válthatna ki, ha a nyugdíjak folyósítását az állam folyószámlákra történő utalással biztosítaná.
A tőlünk nyugatra fekvő országok adataival összehasonlítva hazánk komoly lemaradását figyelhetjük meg. Németországban és Ausztriában a felnőtt lakosság közel száz százaléka rendelkezik banki kapcsolatokkal és ez mondható el a volt szocialista országok közül Szlovéniáról is. Magasabb a magyar adatoknál az arány Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában is. Ezen országokban a lakosság 80-85 százaléka rendelkezik bankkapcsolattal. A magyarnál is fejletlenebb banki kultúrával szembesülhetünk azonban többek között Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában.
A legjellemzőbben használt banki termék továbbra is a folyószámla. A felnőtt magyar lakosság kétharmada vesz igénybe ilyen szolgáltatást. Érdekes, hogy ezzel szemben csak a lakosság 53 százaléka rendelkezik a folyószámlájához kapcsolódó bankkártyával.
Hitelekben megelőzzük Ausztriát
Míg a banki termékek igénybevétele terén nemzetközi összehasonlításban általában nem állunk túl jól, addig más a helyzet, ha a hiteleket vizsgáljuk. A felnőtt lakosság 22 százaléka vesz igénybe valamilyen banki hitelt, és ezzel olyan országokat előzünk meg, mint Ausztria, Csehország, illetve Szlovákia, és csak minimálisan maradunk el a Németországban tapasztaltaktól is.
Bár még alacsony az elterjedtsége, ám komoly ütemben növekszik az elektronikus bankolási szolgáltatásokat igénybe vevők aránya. A 2006. évben átlagosan a felnőtt lakosság mintegy hét százaléka vette igénybe ezt a kényelmet biztosító banki szolgáltatást.
