Kelet-Közép-Európába települhetnek a német cégek

Németországban attól tartanak, hogy az EU bővítése után további termelővállalatok és befektetők vándorolhatnak el Kelet-Közép-Európába az ottani kisebb adóterhek miatt.

A Handelsblatt által megszólaltatott szakértők szerint a szomszédos országokban rendre alacsonyabb adóterheléssel találkoznak a cégek, mint az unió legnagyobb tagállamában: a cseh és a lengyel kincstár például mindössze 19 százalékot szed le a vállalati nyereségből, míg Berlin 39 százalékot von el társasági és iparűzési adó címén. Ha egy német vállalat közvetlenül a határ cseh oldalán létesít telephelyet, akkor az ottani alacsonyabb terhek mellett a fejlett németországi infrastruktúra áldásait is élvezheti, írja a Világgazdaság.

A probléma Hans Eichel pénzügyminiszter előtt sem ismeretlen, ám ő alapvetően abban látná a megoldást, ha uniós szinten minimális társaságiadó-szintet írnának elő. Elemzők ezzel szemben az otthoni terhek csökkentését szorgalmazzák, továbbá a "munkahelyek exportját" támogató szabályok megszüntetését. Ausztria és Finnország például máris bejelentette, hogy a beruházások megtartása érdekében 2005-től csökkenti a vállalati terheket.

A keleti konkurenciával kapcsolatos aggodalmak Bajorországban a legerősebbek. Edmund Stoiber tartományi miniszterelnök rámutat: egyre erősebb konkurenciát jelentenek a keleti szomszédok, ahol az infrastruktúra és a képzettségi szint fokozatosan javul.
Egyes ágazatokban máris érzékelhetők a feszültségek. A napokban bajor tejtermelő gazdák útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy az Aldi kiskereskedelmi lánc újabban Csehországból hoz be olcsó tejet, és azt forgalmazza Németország déli részén, súlyos értékesítési gondokat okozva az ottani termelőknek.
A Leipziger Volkszeitungban ismertetett felmérés szerint Németország-szerte többségben vannak azok, akik borúlátóak az unió bővítésének várható hatásait illetően. A polgárok 84 százaléka számol azzal, hogy még több vállalkozó fog Kelet-Közép-Európába települni, számol be a Világgazdaság.