Munkavállalási, fogyasztási és bulizási szokásaikról kérdezték nemrégiben az Instore konferencián a hirdetők a diákokat, aki őszinte válaszaikkal jó tippeket adtak nekik. Kérdés, figyelnek-e ezekre a hirdetők, vagy járják tovább a jól megszokott citylight és indoor-plakát kövezte ösvényt?
Hajdú Imre, az Art Média Kft. ügyvezetője szerint a legtöbb hirdető a nagy merítésben bízik, a fiatalokat célzó kampányoknak is megvannak a bejáratott útvonalai, amiről kevesen térnek le. Elsősorban a fiataloknak szóló televíziós műsorok, tematikus adók, újságok, indoor eszközök, honlapok, vagy akár az iskolák környéki outdoor felületek vannak terítéken. Ugyan van már egy-egy cég, mely az egyetemi, főiskolai felületeket is árulja, de való igaz, hogy a legtöbb diákszövetkezet, iskolai újság nem kopogtatott még be a médiaügynökségek ajtaján egy profi médiaajánlattal. Ennek hiányában pedig nehéz elvárni a hirdetőktől, hogy ők járjanak utána a fel nem fedezett lehetőségeknek.
Ugyan léteznek már olyan cégek is, melyek az egyetemi, főiskolai felületeket is árulják, a legtöbb diákszövetkezet, iskolai újság azonban még nem kopogtatott be a médiaügynökségek ajtaján egy profi médiaajánlattal. Ennek hiányában pedig nehéz elvárni a hirdetőktől, hogy ők járjanak utána a fel nem fedezett lehetőségeknek.
Ha menedzselnék magukat…
A fiataloknak szóló újságok, például a Bravo magazin marketingtevékenységét végző Juhász Dia úgy véli: érdemes elgondolkozni a fenti alternatív megjelenési lehetőségeken is, egy megkeresés, egy médiaajánlat szerinte is sokat segítene ezen. "A cél valóban az, hogy célzottan érjük el a fiatalokat. A diákszövetkezetek eddig még nem merültek fel lehetőségként, de elképzelhető, elérnek annyi embert, hogy érdemes legyen valamilyen formában együttműködni velük."
A konferencián több fiatal is beszámolt arról, hogy nyáron munkát vállal, így kapcsolatba kerül valamelyik diákmunka-közvetítő szervezettel. Az iskolai újságokat is előszeretettel forgatja, hirdetést azonban még nem látott benne soha. Ugyanez a helyzet a diákszövetkezetek honlapjaival, amelyeken nem sok hirdetőt talál az ember. A hirdetők szerint a megkeresés hiányzik, a másik oldal viszont az érdeklődést hiányolja.
Többen is nemet mondtak
Ezen a véleményen van Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója is: „Húszezer tagunk van, akiknek a munkavállalási időszak után régebben levélben küldtük ki például a jövedelemigazolásokat. Ezek mind szűz, és garantáltan diákok kezébe kerülő felületek voltak, mégsem kapott rá az a néhány cég, akiket megkerestünk.” Szerinte a honlapon történő hirdetés célzott módja lehetne a fiatalok elérésének. Egyrészt itt még nincsen akkora reklámzaj, mint a hagyományos felületeken, másrészt folyamatos a kapcsolat a diákokkal.
A Minddiák Szövetkezet marketingvezetője, Schneider Ildikó egyetért azzal, hogy nem rohamozzák őket a hirdetők, de a partnercégek, bankok az irodai szórólapozás lehetőségével már egyre gyakrabban élnek.
A Felvi.hu-t üzemeltető Educatio Kht. értékesítési vezetője, Szepesi Ferenc ennél pozitívabban látja a helyzetet. Elmondta, hogy a kiugró látogatottságú hónapokban egyre több hirdető fedezi fel magának a Felvit, amit diákok százezrei látogatnak, a felvételi ponthatárok közlésének napján, július 20-án pedig milliós nagyságrendre ugorhat fel ez a szám. Ennek megfelelően a cég igyekszik egyre több bannerhelyet rendelkezésre bocsátani. "Az egyik probléma, hogy általában nem szerepelünk a médiaügynökségek portfólióiban, a hirdetők pedig rajtuk keresztül intézik reklámjaikat."
Így a fiataloknak szóló termékeket kevésbé propagálják ezeken a helyeken, a szolgáltatók, elsősorban a bankok viszont már felfedezték maguknak ezeket a lehetőségeket.
GF
Menedzsment Fórum
