2001. március 11. 11:00

A reprezentációs költségek adóztatásában történt szigorításokat módosító törvényjavaslat március végére készül el.

A reprezentációs költségek adóztatásában történt szigorításokat módosító törvényjavaslat március végére készül el - derült ki a KPMG Hungária könyvvizsgáló és adótanácsadó cég múlt heti, budapesti vitafórumán.

A tanácsadó cég rendezvényén az APEH és a Pénzügyminisztérium illetékesei közölték: a pénzügyi tárca a kereskedelmi és iparkamarával együttműködve már dolgozik a lehetséges változtatásokon.

Az APEH és a PM munkatársai az elhangzott felvetések nyomán azt mondták: a jobb érthetőség kedvéért egyelőre újabb példákkal egészítik ki az adóhivatal honlapján szereplő iránymutatásokat.

A résztvevők hangoztatták: az új szabályok nem életszerűek, túl általánosak és nem veszik figyelembe az egyes iparágak, szakmai területek speciális helyzetét. Többen is felvetették, miért kell természetbeni juttatásként adózni egy hosszabb tanfolyam alatt a képzésben részvevőknek nyújtott étkezés után. Diszkriminatívnak nevezték, hogy például egy légitársaság vagy szálloda mentesül ez alól, holott az étkeztetés náluk sem minősül alapszolgáltatásnak.

Lepsényi Mária, az APEH munkatársa szerint azt kell mérlegelni, mennyire szerves része a vendéglátás egy adott cég alapszolgáltatásának. Pölöskei Pálné és Csathné Solymár Katalin, a Pénzügyminisztérium munkatársai rámutattak: amennyiben oktatásszervezőt bíznak meg a tanfolyam lebonyolításával, figyelni kell a szervező cég számlázására. Ha a szervező cég a számlában részletezi a költségeket, akkor a megbízónak kell természetbeni juttatásként adóznia az étkezés után. Ha a számla általános, akkor viszont az oktatásszervezőt terheli az adózási kötelezettség.

A fórumon felmerült az a kérdés is, miért nem adómentes, ha például egy biztosítónak dolgozó magánvállalkozó részt vesz a munkájához alapvetően szükséges első tanfolyamon, képzésen. Az érvényben lévő szabályok szerint csak az alkalmazottaknak nyújtott képzés mentesül az adózás alól. Többen hangsúlyozták, hogy a törvény nem tisztázza, mit kell ismereten és szakismereten érteni. Az sem mindig világos, ki fizet: a képzés szervezője, vagy az azon résztvevő.

A fórumon a legnagyobb vitát a reklám szabályozásának az a kitétele váltotta ki, hogy adómentességről akkor lehet szó, ha a juttatást nyilvánosan hirdették meg és az mindenki számára azonos feltételek mellett elérhető. A résztvevők szerint ez pontosításra szorul, mert nem világos: hol, milyen formában kell "meghirdetni" egy reklámfogást, és az sem egyértelmű, mik lehetnek a "mindenki számára azonos feltételek". Lepsényi Mária, az APEH munkatársa szerint minden eset más, a részleteket megvizsgálva dönthető el az adómentesség jogosultsága.

A szakértők véleménye szerint is ellentmondásos a reklám szabályozásában az a kitétel, hogy csak a reklám felhelyezése (például a cég logója egy tollra) adómentes, maga a reklámtárgy (a toll) költsége természetbeni juttatásnak minősül, ami lehet adómentes és adóköteles is.

Több résztvevő felvetette azt a kérdést, hogyan kell számlázni az eladott tárgy mellé adott ajándékot, például az autóhoz egy téli gumi-készletet, vagy a könyvkereskedésben a könyv mellé ajándékozott tollat. A szakértők ajánlása, hogy mindent teljes áron számlázzon az eladó, majd az ajándéknak tekintett kiegészítőt árengedményként számolja el.

A PM és az APEH munkatársai szerint a vitás kérdések ellenére az esetek többségében a részleteket ismerve egyértelműen eldönthető, hova kerül a költség, azaz elszámolható-e vagy sem.

A szakértők kiemelték azt is, hogy a módosítások nyomán fontosabbá vált a pontos dokumentálás. Egy későbbi revízió során például csak részletes programleírással, a szervezés, a meghirdetés, az esemény dokumentumaival bizonyítható, hogy a reklámot valóban nyilvánosan hirdették-e meg és mindenki számára azonos feltételekkel elérhető volt.