Készül a brüsszeli ajánlat

Öt-hét évig megőrizhetné a külföldiek termőföldvásárlásának tilalmát Lengyelország EU-csatlakozása után is -- értesült az Európai Bizottság formálódó állásponttervezetéről (DCP) a Rzeczpospolita. Hasonló megoldás Magyarország esetében is elképzelhető -- közölte a Világgazdasággal az Európai Bizottság több munkatársa is. Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet szerint ha ad is az EU végül ilyen átmenetet, az sokkal kisebb súlyú lenne, mint a szabad munkaerőmozgásra Németország által kért átmeneti időszak

Az Európai Bizottság Lengyelország esetében márciusra ígéri a termőföldvásárlás ügyében is javaslatot tevő DCP-t, amit utána a tagállamoknak is el kell fogadniuk, hogy abból hivatalos uniós tárgyalási pozíció legyen. Varsó már beadta az unió által kért, a DCP-hez nélkülözhetetlen kiegészítő információkat, Juhász Endre ezt január végére valószínűsíti.

Hazánk tízéves átmenetet kért a termőföldvásárlás uniós polgárok előtti liberalizációjára, egy 5-7 éves átmenet több kormánytisztviselő szerint elfogadható tárgyalási alap lenne. Egyes európai bizottsági források úgy vélik, a kérdés nem választható el a munkaerő szabad áramlásának kérdésétől.

Juhász Endre szintén úgy látja, fennáll a valószínűsége annak, hogy együtt tárgyalnak majd a felek a két témáról, hiszen mindkettő a januártól júniusig tartó svéd elnökség idejére lett beütemezve az EU bővítési stratégiájában. Az sem zárható ki a nagykövet szerint, hogy valamiféle kapcsolat alakul ki a két ügy közt.

A brüsszeli magyar delegáció vezetője azonban úgy véli, a német kancellár által decemberben felvetett javaslat -- miszerint hétéves átmeneti időszakot kellene az EU-nak kérnie a munkaerő-áramlásra a csatlakozási tárgyalásokon -- az adott tárgyalási fejezet több mint 90 százalékát, vagyis a lényegét érintené, ha az unió végül helyt adna Gerhard Schröder kérésének. Ezzel szemben a termőföldvásárlásra vonatkozó tízéves magyar derogációs igény az adott fejezet (vagyis a tőke szabad áramlása) legfeljebb 1-2 százalékára vonatkozik, tehát a két kérés súlya merőben eltérő. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a magyar kormány még mást is kér majd cserébe az EU-tól a termőföld-derogáció elfogadásán felül, ha belemegy a sokak szerint várhatóan uniós javaslattá váló német kérésbe.

Egyes európai bizottsági szakértők viszont úgy tartják, a fejezeti besorolás nem mutatja reálisan a várható két átmenet reálgazdasági súlyát, amely szerintük összevethető. Bizottsági berkekben vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy mind a két terület az EU legfontosabb vívmányai közé sorolt "négy szabadság" része, s így az egységes piac egyformán fontos eleme.

Európai bizottsági informátoraink szerint nem kis mértékben az unió által még szeptemberben összesen 21 kérdésben felsorolt kiegészítő információk teljeskörűségén, illetve beadásának időpontján múlik, sikerül-e Magyarország esetében is elkészíteni a tőke szabad áramlásáról szóló DCP-t márciusra.