Az Erste Bank 2005 novemberében egyes piaci tájékoztatásaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó "akár 45 napig kamatmentesen használhatja". A pénzintézet nem tájékoztatta a fogyasztókat arról a lényeges körülményről, hogy a hitelkártyához kapcsolódó kamatmentesség csak bizonyos feltételek teljesülése esetén valósulhat meg, indokolta a döntést Zavodnyik József versenytanácstag.
A kamatmentesség ugyanis attól függ, hogy a fogyasztó a rendelkezésére álló meghatározott határidőn belül megfizeti-e a hitelkeretét terhelő összes tartozását, azaz vásárlások, készpénz felvételek, kamatok, költségek és díjak együttes összegét. Ezek a kitételek a fogyasztók számára ugyanis azt a hamis látszatot keltik, hogy lehetőségük van maximum 45 napig kamat nélkül használni hitelkeretüket, s csak a határidő leteltétől kezdődően kell kamatot fizetniük a felvett hitel után.
A pénzintézet mellett az eljárásba társként bevont cégekkel - többek között a T-Online-nal, a Magyar Postával, és a Fundamenta Lakáskasszával - szembeni versenyjogi eljárást a GVH megszüntette.
A versenytanácstag közölte: a bírság megállapításakor enyhítő körülményként vették figyelembe a pénzintézet hitelkártya piacon elfoglalt részesedését, hogy a fogyasztók megtévesztése viszonylag rövid ideig - 2005 novemberétől az eljárás elindításáig, mintegy egy évig - tartott, és azt is, hogy a pénzintézet a versenyjogi procedúra során együttműködő magatartást tanúsított.
Szászfai Rita és Grenczer Balázs, a pénzintézet jogtanácsosai az MTI-nek elmondták, hogy csalódottak, mert nem számítottak bírságra. Meggyőződésük szerint ugyanis az Erste Bank tisztességesen tájékoztatta az ügyfeleket a hitelkártya feltételekről, és a GVH versenytanácsának határozata is elismerte, hogy az eljárásban a pénzintézet együttműködött a hatósággal. A GVH írásba foglalt határozatának kézhezvétele után dönt a bank arról, hogy a 30 napos határidőn belül azt a Fővárosi Bíróságon megtámadják-e a határozatot.
