A kormány a közfoglalkoztatás felpörgetését alapvetően érthető és logikus elgondolás mentén határozta el: segíteni azoknak, akik régóta nem dolgoznak, hogy a segélyeknél magasabb jövedelemből éljenek, ezáltal ösztönözni őket az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Mondjuk úgy: feléleszteni bennünk az előrejutás szándékát.
Az egész projekt azonban sokak szerint váratlanul valahol kisiklott, ám ennek pontos kifejtését jelen cikkünk keretein belül nem tudjuk megvalósítani. Annyi azonban biztos, hogy több vizsgálat szerint is az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a közfoglalkoztatás a leghatékonytalanabb. Mellette több olyan eszköz is rendelkezésre áll, mely a tanulmányok és a kutatások szerint sokkal nagyobb sikert tudna elérni a tartós munkanélküliség csökkentése és a munkaerőpiac általános helyzetének javítása szempontjából.
A közfoglalkoztatás torzító hatása egyébként nemcsak a statisztikában jelent meg - főként a téli közfoglalkoztatás bevezetése szemléltette ezt különösen jól -, hanem már országos szinten is óriási különbségek vannak a megyék között. Vannak ugyanis olyan területek hazánkban, ahol idén az első félévben szinte csak közmunka jött létre. Ez a tény pedig már önmagában is "bukottá" teszi a kormányzati célt: visszavezetni az embereket a munka világába.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat új munkahelyekre vonatkozó első féléves adatait összegezve jól látható a szakadás. Győr-Moson-Sopron megyében az idén eddig létrejött új munkahelyek 63 százaléka a piac önerejéből, támogatás nélkül jött létre (és ugyanez a helyzet Vas megyében is), tehát a közfoglalkoztatás "csupán" 37 százalékot jelent. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az új munkahelyeknek mindössze 9 százaléka jött létre a magánszektorban, valós munkaerőigények alapján, vagyis
az új munkahelyek 91 százaléka közfoglalkoztatási programban keletkezett.
És pontosan ugyanilyen arányokat kaptunk eredményül Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. Nem sokkal jobb a helyzet egyébként Nógrádban és Baranyában sem, hiszen itt 89-89 százalék a közmunka aránya (ebből következően a piaci munkahelyek 11 százalékot jelentenek).
Külön említésre méltó tény, hogy az első félévben Borsodban összesen több mint 48 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 41 ezer új pozíció nyílt meg, amivel a munkahelyteremtés szempontjából a megyei rangsor élén állnak. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron és Vas megyében 3000-3800 új pozíció nyílt meg, ám - mint azt már írtuk - ennek 63 százaléka piaci pozíciót jelent.
(Forrás: NFSZ, mfor.hu)
És még mielőtt azt gondolhatnánk, hogy mindez csak idei sajátosság, elkészítettük az iménti grafikon 2014 első félévére vonatkozó változatát is, melyen az éles szeműek kiszűrhetik: egy hajszállal idén még rosszabb is a helyzet. Igaz, a lényeg nem változott annak tekintetében, hogy hol van szinte csak közmunka, és melyik megyében van erőteljesebb kereslet a vállalkozások részéről.
A hajszállal rosszabb helyzet abban mutatkozik meg, hogy egyedül Szabolcs, Baranya, Heves, Fejér, Pest, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Vas megyében tudott kismértékben csökkenni a közfoglalkoztatás által létrejött pozíciók aránya (ebből következően növekedett a piaci munkahelyeké). A többiben viszont növekedett. Ez pedig alátámasztja, hogy egyáltalán nem idei sajátosság az, hogy a közmunka ennyire eluralkodott volna.
Egyre kevésbé van lehetősége a közmunkásoknak arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el, és ezzel a közfoglalkoztatás betöltse eredeti funkcióját.
Székely Sarolta
mfor.hu
