3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyarországon kevés a sikeres cégalapítás, az állam kevés segítséget nyújt kezdő vállalkozóknak.

Magyarországon kevés a sikeres cégalapítás, az állam kevés segítséget nyújt kezdő vállalkozóknak, a fiatalok ezért inkább nyugati cégeknél keresnek maguknak állást - írta hétvégi számában a Handelsblatt. A német üzleti és pénzügyi körök vezető lapja magyar vállalkozókat, lapszerkesztőket, valamint az Arthur Andersen tanácsadó és könyvvizsgáló cég budapesti képviselőjét kérdezve jutott a fenti megállapításra.

Utóbbi szakember, Arne Gobert szerint Magyarországon "az állam vagy más közszolgálati intézmények nem nyújtanak támogatást a cégalapítóknak". A társasági törvény júliusban elfogadott módosítása is csak olyan nagyberuházóknak kedvez, akik legalább 300 új munkahelyet teremtenek.

A céget alapító fiatalok legföljebb néhány magánalapítványtól számíthatnak pénzügyi támogatásra - holott a szakképzett magyarokból nem hiányzik a bátorság és a teljesítményvágy. Frank Adenauer, a törökbálinti Hungaroweiss fuvarozó cég ügyvezető igazgatója szerint "Magyarországon az emberekben hagyományosan megvan a készség arra, hogy valamit létrehozzanak - s ez a készség itt nagyobb, mint Németországban".

A 700 ezer bejelentett magánvállalkozás kapcsán Kertész György, a Figyelő szerkesztője úgy látja: ezeknek több mint 90 százaléka olyan személyeket takar, akik nem vállalkozók, csupán így akarnak kevesebb adót fizetni. A jelenség oka a merev magyar adórendszer, amely sokakat arra csábít, hogy az adójóváírás érdekében ne munkavállalóként, hanem vállalkozóként szerepeljenek az APEH jegyzékében.

Az év elején beindult Széchenyi-terv célja többek között a közepes és a kisvállalkozások segítése: az idei és a jövő évre a terv mintegy kétmilliárd dollárt irányoz elő a költségvetésből. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az eddig jóváhagyott beruházási és támogatási pénzek 90 százaléka nagyvállalatoknak jutott. A 100 legnagyobb cég állítja elő a magyar GDP jó 40 százalékát, illetve az export 63 százalékát. A Handelsblatt ezzel összefüggésben idézte a Figyelő szerkesztőjének szavait: "A magyar gazdaság központi problémáját a befolyásos középréteg hiánya jelenti. 1990 óta minden kormányzat ígéretet tett a közepes és kisvállalkozások segítésére, ám ez soha nem vált valóra."

A bankok sem igen tülekednek a cégalapító vállalkozók támogatásáért. Elvétve sikerült néhány fiatal vállalkozónak új cége beindítását nemzetközi kockázati tőke (venture capital funds) segítségével finanszírozni. Legtöbbjüknek azonban ez csak azért, mert vállalkozókként már sikereket tudtak felmutatni - írta a német üzleti körök lapja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!