Szomorú képet fest a magyar lakosság élelmiszerismerete. Miközben a betegségek 70-80 százalékában szerepet játszik a táplálkozás, az OFE felmérése szerint a fogyasztók 30 százalékának fogalma sincs arról, hogy élelmiszertől – és itt nem elsősorban a helyes táplálkozásra kell gondolni – meg lehet betegedni. Mintahogyan a megkérdezettek több mint fele arra sem tudott helyesen válaszolni, hogy mi a fogyaszthatósági idő. A minőségmegőrzési idő jelentését firtató kérdésre pedig mindössze 30 százalék tudta a helyes választ.
Az OFE elmúlt hónapokban, az ország 12 megyéjében és a fővárosban végzett kérdőíves felmérésének eredménye mindazonáltal elgondolkodtató. A fogyasztók élelmiszerbiztonsági ismeretei sem korcsoportok, sem nemek szerint vizsgálva nem kielégítők: a válaszok körülbelül 50 százaléka tájékozatlanságot, bizonytalanságot mutat.
Még az olyan kérdések szabályozása, mint a világon mindenhol heves vitákat kiváltó génmanipulált élelmiszerek forgalmazása, a legtöbb hazai válaszadó előtt ismeretlen. Mindössze 20 százalék „találta el”, hogy a génkezelt nyersanyagból gyártott élelmiszerek előállítását törvény, illetve rendelet szabályozza.
A felmérés eredményének ismeretében talán érdemes azt is mérlegelni, hogy a hazai oktatásból kimaradt az élelmiszerismeret, és az életünket meghatározó törvények, rendeletek, szabályok sem részei a tananyagnak. Pedig a jogi környezet ismerete jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók tudatosakká váljanak, és megköveteljék a szabályok betartását.
Kevésbé tudatosak a hazai fogyasztók
A magyarországi fogyasztók többsége kevésbé tudatos, mint nyugati társaik. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) piackutatása szerint többségünk nem ismeri az élelmiszerek egészségre káros hatását, és sokunk nem tudja, hogy a csomagoláson feltüntetett határidők, és egyéb információk pontosan mit jelentenek.
