Érdekes adatok derülnek ki az MTVA által közzétett adatokból, a műsorperc statisztikák szerint például a politika aránya kevesebb lett az első negyedévben az egy évvel korábbiakhoz képest. Az adat persze akár csalóka is lehet, sok nézőben ugyanis ezzel ellentétes érzet lehet. Az adat és az érzet ellentmondását persze magyarázhatja az is, hogy a kevésbé nézett műsoridőben kisebb szerepet szánnak az ilyen műsoroknak. Ellenben a komolyabb közönséget megmozgató programok esetén (legyen szó például sporteseményekről) akár rövidebb blokkokkal is megelégszenek a szerkesztők, és inkább azt tartják fontosnak, hogy amikor végre sikerül megfogni a nézőket, akkor sulykolják a kormányzati propagandát.
Hasonló lehet a helyzet a reklámokkal is. Az ismert, hogy a közmédia közönsége az átlagos tévénézőhöz képest jóval öregebb, a pártpreferenciájukról ugyanakkor nem lehet tudni. Így elképzelhető, hogy számukra nem tűnt nyomasztónak sem a nemzeti konzultációt megelőző, sem az azt levezető sorosozós kampány. A csatornára időnként odakapcsolók számára azonban úgy tűnhetett, hogy több lett a propaganda. Ám vélhetőleg itt is inkább koncentrációról van szó, hiszen a statisztikák alapján csupán 0,1 százalékponttal növekedett a közmédia műsoridejében a reklámok aránya az első negyedévben az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Más persze a helyzet, ha nem az arányokat, hanem a műsorperceket nézzük, hiszen úgy jelentős növekedést láthatunk,
a 2016-os 44 ezer peccel szemben idén 52 ezer perc hirdetés volt a csatornákon.
Érdekesség, hogy az aktuálpolitikával párhuzamosan a sportműsorok aránya is csökkent, az egy évvel korábbi 15,2 százalékról 13 százalékra a közmédia teljes műsoridejét figyelembe véve. A legtöbb sport természetesen az M4-en látható, ahol a csatorna programjának a 90 százaléka ilyen tartalom.
Két műsortípusnál láthattunk növekedést. A teljes műsoridő ötödét adó nem zenés film és dráma esetén, ahol 21-ől 21,9 százalékos részarányt mértek. Továbbá az idén immár hasonló nagyságrendet képviselő Művészet, tudomány, kultúra esetében is, ahol az első negyedévben 19,6 százalékot mértek, míg korábban ez az arány csupán 13,7 százalékot tett ki. Nem teljesen egyértelmű, hogy az információ mit jelent az MTVA kategorizálásánál, hiszen egy "napi migráns" rovat is alkalmas lehet arra, hogy orientálja a szavazópolgárokat. Mindenesetre ennek a műsortípusnak a részaránya is csökkent.
Ha a közmédia eredmény kimutatását is megnézzük, azt láthattuk, hogy csak minimális mértékben változott az értékesítés nettó árbevétele, idén az első három hónapban 1158 millió forintot értek el, míg a bázisidőszakban 1110 millió volt. Mindez persze eltörpül az állami apanázstól, amely most 21 637 millió volt, míg 2016 első negyedévében 21 534 millió. A költségeknél a külső beszállítók felé történt elmozdulás, hiszen márciusig 11 855 millió forint anyagköltséget számoltak el, amely 1 milliárddal múlja felül az egy évvel korábbit. Ezzel párhuzamosan a személyi jellegű ráfordítások 4 milliárdról 50 millió forinttal mérséklődtek.
mfor.hu
