Az Ersnt & Young országonként értékeli a befektetési vonzerőt, s Kelet-Európával kapcsolatban megemlíti, hogy a külföldi befektetésekkel kapcsolatban Lengyelország és Csehország mellett Magyarország vonzereje, azaz a befektetések növekedési üteme, száma is visszaesett, elsősorban amiatt, hogy teret veszítettek az alacsony költségű termelési lehetőségek biztosításában. Elsősorban Lengyelország esetében volt ez jellemző, ahol a külföldi befektetések száma 180-ról 152-re csökkent, ami 15,5 százalékos romlás, míg Magyarország esetében 6,1 százalékot számolt ki a tanácsadó.
A külföldi beruházások nemzetközi szinten összesen minden korábbinál több, összesen 211,3 ezer új munkahelyet hoztak létre, a növekedés a 2006. évi felmérésekben szereplő adathoz képest 8,3 százalék.
Az Ernst & Young szakértője a Forbes amerikai hírmagazinnak elmondta, hogy Kína további előnyszerzését látja Kelet-Európa hátrányára, mert egy óriási belföldi piaccal és egyre nagyobb számú képzett műszakival rendelkezik. A külföldi beruházások a feldolgozástól egyre inkább a szolgáltatások felé fordulnak és ez is Kelet- és Közép-Európa hátrányára szól, mert eleinte elsősorban ebbe a térségbe vitték a feldolgozóipari beruházásaikat a külföldiek. A beruházások "kritikus tömege" szerinte Nyugaton marad.
