A munkaidőben történő étkezést az MSZOSZ 2000 óta javasolja, de a munkaadói érdekképviseletek folyamatosan elutasítják. A múlt évben már a kormány is támogatta ennek általános alkalmazását, majd később azt, hogy azok az ágazatok számítsák be a munkaidőbe a munkaközi szünetet, ahol erre lehetőség van. Azaz ágazati kollektív szerződések rendezzék ezt a kérdést. Ez volt az álláspontja a kormánynak a 38 órás munkahétről is.
A szakszervezetek szerint viszont ezeket a kérdéseket országosan, a Munka törvénykönyvében kell rendezni. A 38 órás munkahét általános bevezetésénél a szakszervezetek egy része elfogadta, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye ezt nem teszi lehetővé, ez csak hosszabb távon érhető el. A munkaközi szünetet viszont már most is el lehetne számolni munkaidőként, ezért a további tárgyalások során is javasolni fogják a kormánynak és a munkaadói érdekképviseleteknek.
Wittich Tamás a szakszervezeti szövetség elnöke kérdésre válaszolva a teljes foglalkoztatásról elmondta: ez értelmezésük szerint legalább 70 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Azaz annyit, hogy a munkaképes korú lakosság ilyen arányban dolgozik. Ez körülbelül kifejezi, hogy aki dolgozni akar, annak legyen munkája. Néhány északi ország ezt már elérte. Magyarország még messze van ettől, itt a ráta 57 százalék.
MTI/Menedzsment Fórum
Kitart a szakszervezet az ebédidő mellett
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) továbbra is napirenden tartja, hogy a munkaközi szünet, amit a nappali műszakban ebédidőnek neveznek, a munkaidő része legyen, azt ne kelljen hosszabb munkaidővel ledolgozni.
