Bár a legnehezebb feladatok egyike, de az elemzés leghatékonyabb mennyiségi eszköze a kockázatszámítás, mely kiterjedhet a fellépés valószínűségére, érzékenységvizsgálatokra, költségkihatásokra.
Módszereiben komoly matematikai apparátust (Monte-Carlo szimulációt, játékelméletet) alkalmazó számítástechnikai eljárásokat vonultat fel, de alapulhat egyszerűbb költség-veszteség illetve hozam összevetésekre is.
Ez utóbbi példájaként megemlítem, hogy a fő szállítói bejelentett késedelméhez tartozó kötbér szankció meghatározásakor, a várható késedelem idejét figyelembe véve a közvetlen kárösszetevőkre 279 M Ft, illetve a közvetettekre 1626 M Ft várható kárértéket számoltunk ki. Az érvényesített szankció csak a közvetlen károkat vehette figyelembe, annak a partner felé kiterhelt értéke 1,27 M USD-t tett ki.
A számba vett kárelemek a közvetlen károknál
- a mérnökirodai, biztosítási, raktározási többletdíjak
-
- a világbanki kölcsön többletterhei az árfolyamveszteséget is beleértve
-
- az on-job training többletköltségei
-
- a régi rendszerek továbbműködtetésének költségei
A közvetett károknál a későbbi üzembe helyezés elmaradt haszna, az átütemezett tevékenységek többletköltségei voltak a fő összetevők.
A fenti cikk Kovács Györgynek a 6. Távközlési és Informatikai Projektmenedzsment Fórumon elhangzott előadása alapján készült.
Folytatjuk
