Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzési igazgatóhelyettese ennek kapcsán elmondta, ahhoz, hogy Magyarország 15-20 éven belül elérje az unió fejlettségi átlagát, sürgető a gazdaság igényeivel összehangolni a szakképzési és a foglalkoztatási rendszert és minőséget. Akkor lesz piacképes, eurokonform a fizikai szakmák oktatása, ha az alapozó elméleti-szakmai képzés az iskolákban, a gyakorlati pedig a gazdaság szereplőinél folyik. A gyakorlati képzés jelenlegi, az európai átlagtól messze elmaradó arányát legalább 30 százalékkal kell növelni, különböző szakmai modulokra bontva - mondta.
Ezeket a törekvéseket támogatja a készülő szakképzési törvénymódosítás, a vállalatoknál megvalósuló szakmai gyakorlatszerzést a mindkét fél előnyére szolgáló tanuló-szerződésekhez köti. Szilágyi János kifejtette: országosan egységes gyakorlati vizsgakövetelmény-rendszerre, a gazdasági szereplőinek lényegesen nagyobb ráhatására, illetve a szakképző intézmények - normatív támogatással egybekötött - minőségi képzésre ösztönző finanszírozására van szükség ahhoz, hogy a piacképes és kellő nyelvtudású szakmunkások, technikusok kerüljenek ki az oktatásból.
Komoly reformokra szorul a szakképzési rendszer
A hazai szakiskolai rendszer komoly problémákkal küzd. Sürgősen a gazdaság igényeihez igazodó, gyakorlat-központú szakképzésre van szükség. Ennek érdekében a kormányzat 2003-ban közel 1,2 milliárdot, a következő három-négy évben pedig 6 milliárd forintot szándékozik biztosítani a képzésekre.
