3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

2002-ben az átlagfizetés Csehországban 515, Magyarországon 512, Lengyelországban 553, Szlovákiában 316 dollár volt.

Lengyelországban az átalakulás csaknem egész időszakában az átlagfizetés jóval magasabb volt, mint Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon vagy a balti államokban, az elmúlt két évben azonban a különbségek csökkentek, sőt Csehország jóval megelőzte, Magyarország pedig utolérte a lengyel átlagot - derült ki a Rzeczpospolita című lengyel napilap összeállításából.

2001 óta az átlagfizetések növekedésében Magyarország könyvelhet el rekordot, ahol az idei első negyedévben a fizetések nominálértékben már 47 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél, reálértékük pedig ez idő alatt 24 százalékkal nőtt. 2000-ben egy átlagos lengyel munkavállaló havi bruttó keresete 436 dollárnak felelt meg, amely akkor 125 dollárral haladta meg az átlag magyar, illetve 83 dollárral az átlag cseh illetményét. Ezzel szemben az idei első negyedévben a magyarok már 568 dollárt kerestek, miközben a lengyelek 571, a csehek pedig 523 dollárt. A második félévben a lengyelek fizetése 558 dollár volt, a magyaroké hasonló mértékű, míg a cseheké már 610 dollár.

2002-ben az átlagfizetés Csehországban 515, Magyarországon 512, Lengyelországban 553, Szlovákiában 316 dollár volt. A balti államok közül a fizetések Észtországban voltak a legmagasabbak (393 dollár), ezt követte Litvánia (323) és végül Lettország (297). Szlovénia külön kategória, ott az átlagfizetések csaknem kétszeresen meghaladják a térség átlagát (2002-ben 988 dollár).

A fizetések növekedésének különbözősége egyrészt a gazdasági fejlődés eltérő üteméből adódik: 2001-2002-ben a lengyel gazdaság az összes közép-európai EU-tagjelölt ország közül a leglassabban fejlődött, a GDP-növekedés ez időszakban mindössze 2,4 százalékot tett ki, miközben másutt ennél magasabb, a balti államokban pedig lényegesen magasabb volt. A másik tényező a munkapiac helyzete: a munkanélküliség a térség országai közül Lengyelországban a legmagasabb (2002-ben 19,9, az idei első negyedévben 20,5 százalék), Magyarországon 6 százalék körül mozog, Csehországban eléri a 8 százalékot, Szlovéniában a 7-et. Szlovákiában ez a mutató az idei első negyedévben 18,4 volt (némileg csökkent a 2001-es 19,2 százalékhoz képest), a balti országokban pedig 10-13 százalék között ingadozik (2001-ben 13-17 százalék).

A három balti országban a fizetésnövekedés mértéke 2001-2002-ben lépést tartott a GDP-növekedés ütemével, ezzel szemben Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában mintegy 10 százalékponttal haladta meg azt. Szlovéniában a fizetések csaknem 17, Magyarországon viszont már több mint 32 százalékkal nőttek gyorsabban, mint a GDP.

Kapcsolódó anyagok
Munkaerő költségek az EU-ban és a tagjelölt országokban
Minimálbér körkép

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!