Ha a kiadások nagyságát is figyelembe vesszük, akkor még látványosabb a magyar elsőség. A Richter Gedeon ugyanis nemcsak a hazai, hanem a térségbeli cégeket is egytől-egyig lekörözi az innovációra fordított összeg nagysága alapján, másik nagy gyógyszeripari vállalatunk, az Egis pedig a harmadik helyet mondhatja magáénak.
A nyugat-európai versenytársak mellett persze így is eltörpülnek a magyar nagyvállalatok k+f kiadásai. A hazánkhoz hasonló lélekszámú Belgiumból vagy a nyolcmillió lakosú Ausztriából több tucat cég került fel az unió ezres listájára, némelyikük több százmillió eurós összeggel. Még az EU legkisebb tagországa, Luxemburg is lekörözi Kelet-Közép-Európát, hiszen a fémiparban tevékenykedő Arcelor egymaga 138 millió eurót fordított tavaly kutatás-fejlesztésre, és ezt a nagyhercegségben bejegyzett öt másik vállalat 306 millióra egészítette ki (térségünk kilenc nagyvállalata együttesen alig 160 millió euróval büszkélkedhet).
A régi tagállamok közül csak Görögország és Portugália tartozik a visegrádiakkal egy súlycsoportba. Az EU nagyvállalatai összességében 5,3 százalékkal emelték k+f költségvetésüket tavaly, és ez sokkal jobb eredmény a 2004-es 0,7 százaléknál, pláne a 2003-ban mért kétszázalékos csökkenésnél. Erre alapozva jelentette ki Janez Potočnik kutatási és tudományos biztos, hogy az EU jó úton halad lemaradása ledolgozása felé. Az eredményeket azonban óvatosan kell kezelni, hiszen az 1000 legfontosabb unión kívüli versenytárs nem kevesebb mint 7,7 százalékkal növelte k+f büdzséjét az elmúlt esztendőben - írja a Világgazdaság.
