A kormány honlapján megjelent jogszabálytervezet indoklása szerint az élelmiszer-feldolgozás, mint nemzetstratégiai ágazat kiemelt fejlesztése alapvető fontosságú, ezért a vidékfejlesztési tárca azonnali és rövid távú intézkedéseket dolgozott ki a magyar élelmiszeripar felélesztésére, a legégetőbb problémák enyhítésére.
Az tény, hogy közel 25-30 évvel ezelőtt a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar még teljesen más, jobb helyzetben volt, mint napjainkban, amit a számok is alátámasztanak: 2000-hez képest a belföldi értékesítés közel 30 százalékkal esett vissza, a foglalkoztatotti létszám pedig harmadával mérséklődött az ágazatban . "A kedvezőtlen állapot kialakulásához számos tényező vezetett. Ezek között szerepel egyebek mellett az alapanyag- és üzemanyagárak emelkedése, a hitelhez jutás nehézségei, a fejlesztési támogatások, és ezzel a szükséges korszerűsítések és szerkezetátalakítás elmaradása, a magas adó- és adminisztratív terhek. Külön kiemelendő a kilencvenes években végrehajtott 100 százalékos élelmiszeripari privatizáció, mely figyelmen kívül hagyta az ágazatnak a nemzeti élelmiszer-ellátás biztonságában betöltött stratégiai szerepét" - olvasható a magyarázó szövegben.
Május végéig a nemzetgazdasági, nemzeti fejlesztési és vidékfejlesztési miniszter felülvizsgálja a jelenleg elérhető hitelkonstrukciókat, a vállalkozások hiteligényeit, és ki kell dolgozni egy olyan konstrukciót, melynek révén elhárulhatnak a garanciavállalás akadályai, ugyanakkor meg kell szüntetni a hitelfelvétel nehézségeit. Év végéig a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz, hogy célorientáltabbá és szigorúbbá tegye a hatósági ellenőrzéseket. Ennek egyik pontja, hogy az adózási és szabályozási intézkedéseket felül kell vizsgálni, melyek megkerülése előnyös lehet az illegális tevékenységet folytatók számára. Mindezzel a feketegazdaság és a lánckereskedelem felszámolásáért is küzdeni akar a kormány.
A jogszabálytervezet szerint a kormány elkötelezett a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentésében is, hiszen külön pontként jelenik meg ezen vállalkozások körének felmérése. Ez alapján megfelelő konstrukciókat és forrásokat kell kidolgozni számukra a talpra állás érdekében.
Oktatással is összekapcsolt változások
A dokumentum szerint az oktatási intézmények, kutató helyek kísérleti üzemeit alkalmassá kell majd tenni arra, hogy az ágazatban dolgozó kisvállalkozások szolgáltatási díj ellenében elvégezhessék a próbagyártásokat, termékfejlesztéseket. Mindezek mellett szeretné a kormány minél inkább előtérbe helyezni a tudatos vásárlást, a kiegyensúlyozott étrendet, és azt, hogy a fogyasztók képesek legyenek felismerni a valódi minőséget, az élelmiszerek árában meglássák a többlet értéket. Az ehhez szükséges látásmód kialakítását a kormány szerint már gyermekkorban el kell kezdeni, hiszen "az alap és középfokú iskolai képzésbe be kell illeszteni a fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai stb. ismeretek oktatását" - olvasható a tervezetben.
Együttműködések erősítése
A dokumentum alapján a kormány nagy hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy az ágazat egyes szereplői közötti együttműködés a jövőben stabilabb és erősebb legyen. Ennek egyik pontjaként a helyi piac, a közétkeztetés, a vendéglátóipar, valamint az élelmiszer-feldolgozás közötti kapcsolatot is fejlesztenék. Támogatási programokkal pedig regionális élelmiszer-feldolgozó központokat, vágópontokat, beszerző, termelő, feldolgozó értékesítő szövetkezeteket alakítanának ki.
A cél érdekében az élelmiszer beszállítók kereskedőkkel szembeni kiszolgáltatottságát is tovább csökkentenék. "Támogatni kell a beszállító-kereskedő kapcsolatokra vonatkozó EU szintű iránymutatás kidolgozását. Folyamatosan elemezni és aktualizálni kell a termékpályák ár- és költségstruktúráját az értéklánc mentén" - olvasható a tervezet 13. pontjában.
Ugyanakkor nem csupán a hazai vállalatok működését segítenék és támogatnák, de év végéig a vidékfejlesztési, a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek fel kell mérni azt is, hogy mely szakágazatok alkalmasak a külföldi tőke bevonására. Ki kell alakítaniuk a lehetséges külföldi és hazai befektetők felkutatásának és bevonásának eszközrendszerét.
Kiegyensúlyozott fejlődés
A kormány a vázolt intézkedésektől reméli a hazai élelmiszeripar talpra állását, a versenyképesség javítását. "Elő kell segíteni az ágazat kiegyensúlyozott fejlődését, kiemelt figyelemmel a mezőgazdasági termelők, családi gazdaságok, kistermelők élelmiszer-feldolgozó tevékenységére, a mikro, kis, közepes élelmiszeripari vállalkozások műszaki, technológiai, minőségi színvonalának megújítására, a nagyvállalatok fenntartható fejlődést megvalósító, biztonságos és versenyképes tömeg-élelmiszereket előállító működésére " - részletezi a dokumentum.
Székely Sarolta
mfor.hu
