Az EU végrehajtó testülete három hét múlva ismerteti erről készülő javaslatát, amely friss lapértesülések szerint jogi biztosítékokat igyekszik nyújtani arra is, hogy külföldi vállalatok ne használhassák ki a tervezett új EU-szabályokat saját terjeszkedésükre.
Egyelőre mindazonáltal még az EU-tagországok között sincs egyetértés abban, szükség van-e a szétválasztásra, és ha igen, milyen szinten - márpedig a bizottság jövendő javaslatait a 27 tagállamnak el kell fogadnia. A szakminiszterek e témáról folytatott utolsó vitájában az derült ki, hogy a tagországok többsége egyelőre nem támogatja a kötelező szétválasztás opcióját.
Magyarország is azon tagállamok közé tartozik, amelyek egyelőre tartózkodással kezelik a szétválasztásra vonatkozó elképzeléseket. A honi álláspont szerint azokban a tagállamokban, ahol úgynevezett vertikális összekapcsolódásról van szó (ilyen Magyarország is), különösen körültekintően kell eljárni.
A tagországok többsége most a bizottság említett állásfoglalására vár. A brüsszeli testületnek kellene egyebek között döntenie arról, hogy a szétválasztás piaci, jogi vagy műszaki megközelítésű legyen-e.
Elképzelhető, hogy a szétválasztás két szinten zajlik majd, úgynevezett átviteli szinten és az alacsonyabb, a fogyasztókhoz közelebbi, elosztási szinten. Korábbi eszmecseréken különösen az elosztási szintű szétválasztás váltott ki ódzkodást a tagországok körében.
