2001. február 21. 11:00

Magyarország GDP-je zárkózott fel a leggyorsabb ütemben az EU-átlaghoz a tagjelöltek körében az elmúlt néhány évben -- derül ki az Eurostat adataiból. Kutatói vélemények szerint azonban a jelenlegi tendenciák a felzárkózási ütem lassulását vetítik előre.

Az unió statisztikai hivatala szerint Magyarország egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 1996-ban még csak az EU-átlag 45 százalékát tette ki, 1999-ben viszont (frissebb adatok még nincsenek) már 51 százalékát. Ez 6 százalékpontos felzárkózást jelent, ami a tagjelöltek közt a leggyorsabb ütem. Szlovénia felzárkózása 5 százalékpontnyi volt ebben a négyéves időszakban (66 százalékról 71-re), Lengyelországé nulla, Csehországé pedig egyenesen negatív: 63 százalékról 59-re.

Az automatikus felhajtóerők kifulladásával azonban a növekedési ütem lassulása várható Magyarországon is -- figyelmeztet Csaba László, a CEU egyetemi tanára. Mivel eközben a jelenlegi tendenciák alapján az unióban nem várható a fellendülési ütem számottevő csökkenése, a felzárkózás lelassulhat. Losoncz Miklós, a GKI kutatója szintén úgy véli, hogy ha a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások fennmaradnak, akkor lelassul a magyar növekedés s ezen keresztül a felzárkózás is.

Losoncz Miklós szerint az EU-val szembeni növekedési ütemtöbblet fennmaradhat, bár a jelenleginél alacsonyabb szinten. A vállalati szféra érdekeivel ellentétes kormányzati fellépések azonban nem segítik elő a növekedési ütem hosszú távú megőrzését. A minimálbér két év alatt száz százalékkal történő felemelése, a szociálpolitikai szempontok érvényesítése egyes gazdasági döntéseknél (a gázárak kialakításakor vagy a gyógyszergyárakkal szembeni fellépések), a tőkepiacok nehéz helyzetbe kerülése csak néhány a hosszú távú növekedési kilátásokat rontó tényezők közül.

Csaba László úgy látja, a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén nagy meglepetés lenne, ha nem lassulna le a növekedés. Mivel hazánk csak 1999-ben érte el a transzformációs válság előtti GDP-szintet, még 2-3 évig fennmaradhat a növekedés, de a lassulás elkerülése érdekében a deregulációra és a reformok folytatására lenne szükség. Az államháztartást olyan állapotba kellene hozni, hogy hihetővé váljon: a deficit finanszírozása nem szívja el a megtakarítások növekményét. Nem a kormánynak kellene megpróbálnia a növekedést gerjeszteni autópálya-kezdeményekkel, Széchenyi-tervvel, hanem kedvező befektetési klímát kellene kialakítania -- véli a CEU tanára, aki szerint az időről időre megjelenő durva üzletellenes kijelentések ezt nem segítik elő.

Vannak ugyanakkor számviteli-technikai lehetőségek is a GDP "növelésére". Losoncz Miklós úgy véli, akár 10-20 százalékkal is megugorhat a GDP, ha a bt.-knek adott számlák helyett a bérjellegű kifizetések valóban bérként jelennének meg. Vannak lehetőségek a feketegazdaság kifehérítésében is, de a lassulás veszélyének felszámolását nyilván nem ezek jelenthetik.