3p

Magyarország GDP-je zárkózott fel a leggyorsabb ütemben az EU-átlaghoz a tagjelöltek körében az elmúlt néhány évben -- derül ki az Eurostat adataiból. Kutatói vélemények szerint azonban a jelenlegi tendenciák a felzárkózási ütem lassulását vetítik előre.

Az unió statisztikai hivatala szerint Magyarország egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 1996-ban még csak az EU-átlag 45 százalékát tette ki, 1999-ben viszont (frissebb adatok még nincsenek) már 51 százalékát. Ez 6 százalékpontos felzárkózást jelent, ami a tagjelöltek közt a leggyorsabb ütem. Szlovénia felzárkózása 5 százalékpontnyi volt ebben a négyéves időszakban (66 százalékról 71-re), Lengyelországé nulla, Csehországé pedig egyenesen negatív: 63 százalékról 59-re.

Az automatikus felhajtóerők kifulladásával azonban a növekedési ütem lassulása várható Magyarországon is -- figyelmeztet Csaba László, a CEU egyetemi tanára. Mivel eközben a jelenlegi tendenciák alapján az unióban nem várható a fellendülési ütem számottevő csökkenése, a felzárkózás lelassulhat. Losoncz Miklós, a GKI kutatója szintén úgy véli, hogy ha a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások fennmaradnak, akkor lelassul a magyar növekedés s ezen keresztül a felzárkózás is.

Losoncz Miklós szerint az EU-val szembeni növekedési ütemtöbblet fennmaradhat, bár a jelenleginél alacsonyabb szinten. A vállalati szféra érdekeivel ellentétes kormányzati fellépések azonban nem segítik elő a növekedési ütem hosszú távú megőrzését. A minimálbér két év alatt száz százalékkal történő felemelése, a szociálpolitikai szempontok érvényesítése egyes gazdasági döntéseknél (a gázárak kialakításakor vagy a gyógyszergyárakkal szembeni fellépések), a tőkepiacok nehéz helyzetbe kerülése csak néhány a hosszú távú növekedési kilátásokat rontó tényezők közül.

Csaba László úgy látja, a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén nagy meglepetés lenne, ha nem lassulna le a növekedés. Mivel hazánk csak 1999-ben érte el a transzformációs válság előtti GDP-szintet, még 2-3 évig fennmaradhat a növekedés, de a lassulás elkerülése érdekében a deregulációra és a reformok folytatására lenne szükség. Az államháztartást olyan állapotba kellene hozni, hogy hihetővé váljon: a deficit finanszírozása nem szívja el a megtakarítások növekményét. Nem a kormánynak kellene megpróbálnia a növekedést gerjeszteni autópálya-kezdeményekkel, Széchenyi-tervvel, hanem kedvező befektetési klímát kellene kialakítania -- véli a CEU tanára, aki szerint az időről időre megjelenő durva üzletellenes kijelentések ezt nem segítik elő.

Vannak ugyanakkor számviteli-technikai lehetőségek is a GDP "növelésére". Losoncz Miklós úgy véli, akár 10-20 százalékkal is megugorhat a GDP, ha a bt.-knek adott számlák helyett a bérjellegű kifizetések valóban bérként jelennének meg. Vannak lehetőségek a feketegazdaság kifehérítésében is, de a lassulás veszélyének felszámolását nyilván nem ezek jelenthetik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!