Megjelent a külföldi munkavállalók tavalyi statisztikája, melyből egyebek között kiderült, hogy a Munkaügyi Központok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) részére érkezett, munkáltatók által benyújtott kérelmek után összesen 4671 munkavállalási engedély adtak ki külföldi állampolgár részére 2014-ben. Ezekből 586 egyéni munkavállalási, 340 szezonális és 3745 összevont munkavállalási engedély volt. A kiadott engedélyek száma az előző évhez képest 57,6 százalékos csökkenést jelent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelentős visszaesés mögött a munkavállalási engedélyek kibocsátásával kapcsolatos eljárásrendjének változása áll. A változások abban gyökereznek, hogy ezen túl – eltekintve bizonyos különös esetektől – a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem összevont engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata.
Az egyablakos rendszer lényege, hogy 2014. január 1-jétől már nem kell két különböző eljárásban kérelmezni a munkavállalási és a tartózkodási engedélyt azon Európai Unión kívüli állampolgárok számára, akik kilencven napnál tovább kívánnak tartózkodni Magyarországon munkavállalás céljából. Az új szabályozás eredményeként a munkavállalási és tartózkodási engedély megszerzésére irányuló külön eljárások egyetlen eljárásban elintézhetővé váltak.
Az NFSZ azt hangsúlyozta a statisztikák kapcsán, hogy az új feladatokra való átállás miatt, továbbá az engedélyek elbírálási idejének hosszabbodása következtében az első negyedéves adatok elmaradnak az előző években tapasztaltaktól. Ez ugyanakkor inkább írható a változások, számlájára, mint, hogy hazánk kevésbé lenne vonzó munkavállalási terep a külföldi állampolgárok számára.
Az elemzés azt is megjegyzi, hogy az engedélyeket (összevont és egyéni együttvéve) ország csoportonként elemezve láthatjuk, hogy az Európán kívülről érkező munkavállalók felülreprezentáltak a munkavállalásért folyamodók körében. (Ami persze kevésbé meglepő tekintve, hogy néhány kelet-európai és balkáni országot kivéve majd minden európai ország az EU vagy az EGK tagja, melynek állampolgárai nem szerepelnek a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalását összegző statisztikákban – szerk.)
Az országokat egyenként vizsgálva is megfigyelhető, hogy az engedélyek száma majdnem minden esetben elmarad a 2013. év során kibocsátottakétól. A három kivételt Dél-Koreából (40 százalékos növekedés), Amerikai Egyesült Államokból (17,5 százalékos növekedés) és az Ukrajnából érkező állampolgárok száma képezte, bár ez utóbbi esetében a beáramlás nagyon kis mértékben nőtt.
Jelentős volt ugyanakkor a visszaesés több országból is, a leginkább figyelemre méltó a kínai munkavállalási engedélyek számának 77 százalékos csökkenés volt az egy évvel korábban kibocsátott engedélyek mértékéhez képest. Ezen kívül komoly csökkenés volt a szerb (-63,4%), a koszovói (-70,5%) a thaiföldi és az indiai (mindkét esetben több mint 40 százalékos csökkenés ment végbe) munkavállalók számában is.
A legtöbb munkavállalási kérelem és engedély 2014-ben, – akárcsak korábban – a fővárosban került kiadásra. Az összes munkavállalási engedélyt nyerő személynek közel 51,9 százaléka kapott lehetőséget a munkába állásra Budapesten.
A kiadott engedélyeket a nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az engedélyek döntő többsége a feldolgozóipar (25,3%), a kereskedelem és gépjárműjavítás (17,6%) és szálláshely-szolgáltatás vendéglátás (10%) területén került kibocsátásra. Ez a három gazdasági ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok 52,9 százalékát.
Érdekes megnézni a képzettségét is a munkavállalóknak, amelyből az látszik, hogy a legnagyobb számban vagy magasan képzett emberek érkeznek, vagy teljesen képzetlenek, akiknek gyakran még alapfokú végzettségük sincs.
Az Európai Unió területéről érkezett munkavállalók száma az összes bejelentett munkavállaló több mint 90 százalékát tette ki. Az uniós országokat külön vizsgálva hét olyan ország volt, amelyek esetében több mint 200 munkavállaló került regisztrálásra itthon. Ezen belül pedig két ország esetében volt több mint 1000 bejelentett foglalkoztatott, Romániából 4000-nél is többen jöttek, Szlovákiából pedig közel 1400-an.
mfor.hu
