A kormány fontos alapelvnek tartja a közterhek méltányos elosztását, ami azt jelenti, hogy "Magyarországon mindenkinek kötelessége teherbíró képességének és gazdasági eredményeinek függvényében adót fizetni": ezért fizet többet a bank-, az energia-, a kereskedelmi és a telekommunikációs szektor, valamint a biztosítószféra - közölte az államtitkár, miniszterjelölt.
A kabinet szerint a jelentős reklámbevétellel rendelkező multinacionális médiavállalatoknak is az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közteherviseléshez. "Az elmúlt húsz évben nem volt ehhez elég politikai bátorság, most azonban a kormány komolyan veszi és mérlegeli L. Simon László javaslatát" - mondta Lázár János, aki arról tájékoztatott, hogy a kormány június 11-én, azaz jövő szerdán tekinti át a parlament nyári menetrendjét, ezen belül a reklámadó-javaslatot.
A médiaszektor tiltakozását úgy értékelte: ahogyan a konkurens pénzintézetek összeálltak a bankadó ellen, úgy az egymással egyébként versenyző médiaérdekeltségek is - gazdasági megfontolások alapján - összefognak és így tiltakoznak a reklámadó ellen, ebben "semmi furcsaságot" nem lát. Ezért tartja természetesnek, hogy a jobboldali sajtóban is jelent meg kritika.
Mint mondta, nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal. "Azért, mert adót kell fizetni, attól még demokrácia marad Magyarországon" - fogalmazott.
A politika szempontjából ugyanakkor kényesnek és kínosnak nevezte a reklámadó tervét, "hiszen a politikusok és a média között kialakulhat egy speciális összeütközés, egy érdek- és értékkonfliktus", ami nyilván kellemetlen a politikusoknak, mert sokszor a médiamegjelenésüktől függ munkájuk sikeressége. "Azt látom, hogy ezzel bizonyos médiaorgánumok megpróbálnak visszaélni, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra" - jegyezte meg.
Lázár János a reklámadóval kapcsolatos "speciális szempontok" között említette az RTL Magyarország reakcióját is - miszerint a kormány adónak álcázva akarja tönkretenni a vállalatot -, s azt a kabinet nevében visszautasította. Úgy fogalmazott: "az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Ezt jó lenne, ha otthon, Németországban gyakorolná, és nem Magyarországon". Szerinte az RTL-nek mint nemzetközi médiavállalatnak sokkal nagyobb terhet kell viselnie a közterhekben, mint eddig.
Azokról az ellenérvekről, amelyek szerint a reklámadóból várható bevétel költségvetési hatása csekély, az államtitkár azt közölte: "költségvetési kényszer valóban nincs", de a törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a "reklámfertőzés" veszélyének csökkentésével magyarázható.
Képviselői véleménye is az egyébként - folytatta -, hogy egyrészt túl sok a reklám, ami veszélyes a gyermekekre nézve, másrészt furcsának tartja, hogy "nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele". Ezért úgy látja, a reklámozás "keretek közé szorítása" nem ördögtől való.
Az adó tervezett mértékének esetleges megváltoztatásáról Lázár János azt közölte, hogy ezt a Fidesz országgyűlési frakciója fogja eldönteni. "A bevezetést el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet" - jelentette ki. Hozzátette, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról tájékoztatta őt, hogy a kormánypárti képviselőcsoport egyszer már megvitatta az előterjesztést, tárgyalásra alkalmasnak találta, de nyilván még lesz szó róla a frakcióban.
A javaslat beterjesztésének időzítéséről, valamint arról, hogy reklámszakmai szervezetek közlése szerint őket nem értesítették annak benyújtásáról, az államtitkár azt mondta: minderről L. Simon Lászlót kell megkérdezni.
A Fidesz kultúrpolitikusának azt a felvetését, hogy esetleg a közösségi oldalakat szintén vonják be az adózói körbe, Lázár János nehéz jogalkotói feladatnak nevezte, amellyel több európai uniós ország is küzd. "Mi is az Európai Unió irányelveinek megfelelően fogunk eljárni ebben az ügyben" - jelezte.
A médiaügynökségi bónuszok eltörlésének lehetőségét - amelyről a hvg.hu cikkezett szerdán - az államtitkár-miniszterjelölt úgy kommentálta: ez is felmerült a reklámszövetséggel folytatott korábbi egyeztetéseken, de jelen pillanatban nincs napirenden.
MTI
