A remények szerint több magyar élelmiszer lehet a boltokban holnaptól, mivel hatályba lép a piacra jutásukat segítő és az árukínálatot szélesítő új kistermelői rendelet.
Teríthetik a lecsót
Ennek értelmében a jövőben az alaptermékek (például alma, krumpli, tej), valamint az ezekből feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász) is értékesíthetőek lesznek a vásárlók számára, illetve azok az adott és a szomszédos megyékben, valamint Budapesten is bekerülhetnek a boltokba és éttermekbe. Például míg eddig a kistermelő a paprikát, paradicsomot csak nyersen és csak saját falujában értékesíthette bolt részére, addig ezen túl lecsóként is eladhatja, akár egy városi boltban is, a méz mellett pedig méhészeti termékeket is árulhat.
További változás, hogy régión belül értékesíthető lesz a kistermelői nyers hús fogyasztók, kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is, az élelmiszer-előállítás során pedig a részfolyamatokat (például a húsfüstölést) más vállalkozással is el lehet végeztetni.
Szintén fontos módosulás, hogy mostantól elég lesz egy kistermelőt regisztrálni egy családban, emellett a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők körébe.
Visszatér a vendégasztal
A rendeletben új fogalomként megjelenik a kistermelői vendégasztal, amely az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt hivatott pótolni. Így a jövőben "hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételeket” lehet bemutatni és értékesíteni családias környezetben. Igaz, ezt egyelőre akadályozza, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal, és nem is tudják magukat ilyen formában nyilvántartásba vetetni.
A holnaptól életbe lépő változások a becslések szerint 500 ezer kistermelőn és - a családjukat is figyelembe véve - 1,5 millió emberen segíthetnek, mondta el az mfor.hu kérdésére Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért programvezetője. (A SZÖVET egyike azon civil szervezeteknek, amelyek egy évvel ezelőtt kezdeményezték a módosításokat a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztériumnál - a szerk.)
Szabadkai szerint a változások révén növekedhet a kistermelők jövedelme, javulhat önfenntartó képességük, így legalább számuk csökkenése megállhat. Igaz - tette hozzá -, a komolyabb változás érdekében tőkére, illetve adó- és járulékcsökkentésre is szükség lenne, hiszen ezek a termékek árban továbbra sem tudják felvenni a versenyt a külföldről tömegével behozott, a nagy áruházak polcait ellepő, sok esetben rossz minőségű árukkal.
Tanyasi termékek a hipermarketekben
Bár az új rendelet nyomán elsősorban a kis boltokban nyerhetnek teret a helyi termékek, Szabadkai lát esélyt arra, hogy idővel nagy hipermarketláncokba is betörjenek. "Az egyik nagy multi képviselői országszerte járják a tanyákat, és külön polcokat alakítanak majd ki a hagyományos ízeknek” - árulta el kérdésünkre. Ezzel olyan vásárlókat is magukhoz csábíthatnak, akik eddig elvből kerülték a nagy láncokat - ezután viszont, ha már betérnek, a tanyasi termékek mellett valószínűleg mást is vásárolnak.
A SZÖVET programvezetője szerint egyébként a kistermelői áruk számára az egyelőre még hiánycikknek számító gazdaboltok lennének a legmegfelelőbb értékesítési helyek. Ezeket előbb turisztikai központokban lenne érdemes létrehozni, majd - ha már beindult az üzlet - a magyar vásárlókat is meg lehetne velük célozni.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
