4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az újraelosztásnak köszönhetően megváltoztak az idei felvételi keretszámok. A bővítés során a kormány továbbra is a munkaerőpiaci igényekre fókuszált, így sem közgazdász-, sem jogászhallgató nem lesz több. Mfor.hu-háttér.

A felsőoktatás reformja úgy tűnik, hogy nem teljesen működött a gyakorlatban, hiszen pár hónappal a keretszámok kihirdetése után máris azok újraosztására volt szükség, bár ezt a lehetőséget még június elején elvetette Hoffman Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. A gondokat az okozta ugyanis, hogy nem jelentkeztek elegen a természettudományos és műszaki képzésekre, így kérdés volt a betöltetlen helyek sorsa.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány elképzelésében, miszerint a munkaerőpiaci igényekhez igazítják a felvételi keretszámokat és így az állam által támogatott helyek számát is, az érettségizők nem voltak partnerek. Számukra nem tűnt eléggé motiváló tényezőnek, hogy a munkaerőpiac által keresett végzettséggel kerülhetnek majd ki a piacra a végzést követően. Emellett az állam által részfinanszírozott helyek sem voltak elég vonzóak a jelentkezők gyér érdeklődését tekintve, pedig megfelelő tanulmányi eredmény mellett könnyen átkerülhet a hallgató államilag finanszírozott helyre.

Így hát, ahogy az egy keddi sajtótájékoztatón elhangzott, az alacsony érdeklődéssel övezett részfinanszírozott helyekből megnövelnek néhány szakhoz tartozó államilag finanszírozott keretszámot. Ennek eredményeként pedig többen lehetnek azok, akiknek nem kell fizetniük a felsőoktatásért, bár ez a szám még mindig jelentősen elmarad a korábbi években tapasztalttól, amikor is több mint 50 ezren tanulhattak államilag finanszírozott formában.

Plusz közel 5000 hely

A Magyar Közlöny keddi számában jelent meg a kormányhatározat, mely megváltoztatja a január elején közölt, 2012. évre vonatkozó keretszámokat. Korábbi sajtóinformációk szerint a bölcsészképzésre pályázókat érinthette volna a változtatás előnyösen, ám a számok alapján a kormány az újraelosztás során is a munkaerőpiaci keresletet tartotta szem előtt: vagyis az informatikai és a műszaki képzési területet élvezett előnyt.

Azok esélyeit javítja legjobban ez a módosítás, akik a műszaki képzési területen képzelik el a jövőjüket, ahol a korábbi 8000 fős létszámot 10 560-ra emelték. Ezzel együtt jelentősen megvágták a részfinanszírozású helyek számát, hiszen a 7600 hely helyett most 2350-ről tanúskodik a megjelent kormányhatározat.

Szintén jelentős bővítést eszközöltek az informatikai képzési területen. Ebben az esetben a felvehetők létszámát a korábbi 3600-at 4550 főre bővítették. Ugyanakkor a 4600 részfinanszírozású helyet 1500-ra szorították vissza. 

A korábban is nagy vitát keltett közgazdász, illetve jogász képzéseket illetően nem történt változás, a kormány megelégszik 250, illetve 100 fős kerettel. Összességében az újraosztás azt eredményezte, hogy alapképzésben a korábbi 28 ezer helyett 32 767-en nyerhetnek felvételt államilag finanszírozott szakra, részfinanszírozott formában viszont harmadannyian, mindössze 5550-en tanulhatnak a korábbi 15 550 helyett.

Top 3: mérnök, informatikus, gazdálkodás

Év elején Hoffmann Rózsa még úgy fogalmazott, hogy ugyanannyi felvételizőre kell számítani idén is, mint tavaly, ám a tényleges adatok nem igazolták vissza a várakozásait, hiszen az Oktatási Hivatal adatai szerint a tavalyi 141 ezer helyett idén "csak" 109 ezren akartak valamelyik felsőoktatási intézményben továbbtanulni. Az adatok szerint a jelentkezők közül legtöbben gépészmérnöki szakot jelöltek meg első helyként, majd azt követi népszerűségben a mérnökinformatikus, harmadikként pedig a gazdálkodás és menedzsment szak. (Jelentkezők száma sorrendben: 5202, 4762, 4693).

Ez a rangsor egyébként egybe is vág egy friss felmérés eredményével, mely a munkaerőpiaci keresletet vizsgálta meg. Eszerint évek óta a mérnöki, informatikai pénzügyi és értékesítési területeken mutatkozik a legnagyobb munkaerőhiány. A legtöbb mérnökre a gyártóiparban, termelésben lenne szükség, a mérnöki hiányszakmák toplistáját a minőségbiztosító mérnök vezeti, majd a tesztmérnök, a folyamatmérnök, és a villamosmérnök következik. Az informatikában a programozók és a szoftverfejlesztők a legkeresettebbek, de IT támogatói és Java fejlesztői pozíciókba is egyre több jelentkezőt várnak. A pénzügyi szektorban viszont könyvelőket keresnek a legnagyobb számban.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!