Brüsszel a cégre jogilag kötelezőnek tekinti az említett vállalásokat - szögezte le a testület szerdai közleménye.
Az E.ON ügyét uniós berkekben precedensként tartják számon, mert kiemelkedő példája azoknak az energialiberalizációs törekvéseknek, amelyek keretében az unió szeretné elérni, hogy a nagy cégek szétválasszák termelő- és elosztóhálózatukat.
Neelie Kroes versenyügyi biztos a brüsszeli döntést bejelentve hangoztatta is, hogy "az uniós tröszttörténelemben első ízben fordul elő, hogy egy cég versenyügyi aggodalmak miatt válik meg jelentős tulajdonrészektől".
A bizottság egyebek között azzal gyanúsította a német céget, hogy a termelést szándékosan visszafogva áremelkedést idézett elő, hálózatát pedig dominanciájának növelésére használta fel, a versenytársak rovására.
Kroes úgy vélte, az E.On most megerősített vállalásainak révén eltűnik az a lehetőség, hogy a cég saját termelőegységeit részesítse előnyben a versenytársakhoz képest. A vállalat állítólag ötezer megawattnyi termelési kapacitásról mondott le a bizottsági bírság elkerülése érdekében. Megválik magasfeszültségű hálózatának egy részétől is. Brüsszel úgy vélte, a vállalás "szükséges és arányos".
Az EU-tagországok megállapodásának értelmében az energiaágazat további liberalizációjához szükség van a termelés és elosztás különválasztására, de amennyiben ez nem lehetséges, az elosztórendszerek független működését egy külön felügyelőhatóság beiktatásával kell biztosítani.
A kompromisszumot nem utolsó sorban az tette lehetővé, hogy az E.On - egy másik német óriáshoz, az RWE-hez hasonlóan - hajlandónak mutatkozott megválni bizonyos tevékenységektől, és ez megingatta a német kormány tárgyalási pozícióját.
